Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Szintaktikai szerkezetek és tematikus szerepek

A szintaxis fejlődésének vizsgálatában régóta kitüntetett szerepet kap az argumentumszerkezetek értelmezésének és a mondatbeli szereplők kiválasztásának fejlődése. A spontán beszéd területéről Tomasello adatai adják a legkimerítőbb áttekintést, az ő konstrukciós nyelvelsajátítás-elméletének az egyik alappillérét a gyerek beszédének és a gyerekhez intézett beszédnek a párhuzamos elemzései és részletes spontánbeszéd-elemzések adják. Tomasello (2000) saját gyerekének 15–24 hónapos kor közötti igehasználatáról vezetett naplójából kiderül, hogy 162 ige és predikátum-kifejezés felét a gyerek egyetlen konstrukcióban, kétharmadát egy vagy két konstrukcióban használta. Konstrukción itt ige–argumentum szerkezet kell értenünk: pl. a Mommy break és a Daddy break ugyanaz a konstrukció; a Break cup, Mommy break cup és Break with stick három különböző konstrukció. Nagy különbségek voltak abban, hogy jelentésben közelálló és a felnőtt használatban azonos argumentumszerkezettel jelentkező igéket hány konstrukcióban használta a gyerek, és hogy ezek mennyire hasonlítottak egymásra. Egy ige használata általában nagyon jól illeszkedett a felnőtt használathoz: használatának megjóslója pedig ugyanannak az igének a korábbi használata volt, nem pedig más, hasonló szerkezetű igék használata. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy a gyerek sem általános argumentumszerkezetsémákkal, sem a tematikus szerepek absztrakt kategóriájával nem rendelkezik a nyelvi produkció kezdetén. Tomasello szerint a gyerekek eleinte nem olyan általános kategóriákkal operálnak, mint alany, tárgy, ágens, páciens stb., hanem olyan igespecifikusakkal, mint ütő, ütött, ülő, dolog amire ül stb.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave