Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


A nyelvtani nem

A szókészlet mellett a nyelvi relativizmus hipotézise egy-egy nyelv nyelvtana által kódolt kategóriák kognitív hatását is feltételezi. Ebben a témakörben az egyik sokat kutatott jelenség a nyelvtani nem esetleges hatása az élettelen tárgyak megítélésére. A magyartól eltérően számos nyelv nyelvtani kategóriákban sorolja a főneveket a „nemük” szerint. Ez gyakran kettős (hím- és nőnemű) vagy hármas (hím-, nő-, semleges) tagolást jelent, de léteznek sokkal összetettebb főnévosztályozó rendszerek is. Egy főnév nyelvtani nemét jelezheti a szó alakja vagy a névelők, és a nyelvtan megkívánhat egyeztetést a főnév és a melléknév között, vagy esetleg még a főnév és az ige között is. A nyelvtani nem főnevekhez rendelése szemantikailag önkényes, mint ahogy azt Mark Twain (1880; idézi Boroditsky et al. 2003) is megjegyzi A tramp abroad c. művében (Csavargó külföldön, magyarul nem jelent meg): „A németben a fiatal lányoknak nincs neme, míg a fehérrépának van… a fák hímneműek, rügyeik nőneműek, leveleik semlegesek; a lovak nemtelenek, a kutyák hímneműek, a macskák nőneműek… a kandúrokat is beleértve.” A nyelvtani nem továbbá nagy változatosságot mutat a nyelvek között (Braine 1987). A nap szó megfelelője például a németben nőnemű, az oroszban semleges és az újgörögben hímnemű. Ezzel szemben a hold szó megfelelője németül hímnemű, oroszul nőnemű, míg újgörögül semleges. A fentiek alapján megfogalmazható az a kérdés, hogy az élettelen tárgyakhoz rendelt nyelvtani nem befolyásolja-e a nyelv beszélőinek ezekről a tárgyakról alkotott mentális reprezentációit. Vagyis: ha az élettelen tárgyakról úgy beszélünk, mintha nőneműek vagy hímneműek volnának, ez ahhoz vezet-e, hogy ezekről a tárgyakról nemek szerint gondolkodjunk?

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave