Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Az olvasási zavarok megközelítése

Az olvasási zavarok terminus az olvasásban és az olvasástanulás során megfigyelhető, az átlagtól, elvárttól eltérő teljesítmények egész sorát foglalja magában. A diszlexiások tipikustól eltérő olvasási mintázatát az írásrendszer, elsősorban annak összetettsége, mélysége (l. például a magyar és az angol rendszer közötti jelentős eltéréseket) és az olvasó megismerő funkcióinak az átlagtól statisztikailag csak ritkán jelentős eltérése egymásra hatva határozza meg. Az olvasástanulás kezdetén gyakran problémát jelent a beszédhang–betű szabály megtanulása, a hangzásban közeli beszédhangok, a vizuális megjelenésükben hasonló betűk megkülönböztetése, a hangok és a betűk egymásnak való megfeleltetése, a szavak hangokra, betűkre bontása, a szótagok, betűk összeolvasása. Az olvasástanulás második, minőségileg új szakaszában figyelhető meg a szavak jó ütemű kiolvasásának elmaradása, a szóforma automatizálásának hiánya, a nagyobb szövegegységek (mondatrészletek) párhuzamos feldolgozásának korlátozottsága. Az olvasás gördülékenysége több éves olvasási gyakorlat alatt sem javul jelentősen, s fejlesztő programok hiányában nincs, vagy alig van sikeres kompenzáció, így következményes szövegértési problémák is megjelennek. A diszlexiás olvasás értő vizsgálata gyakorlati és kutatási kérdés egyaránt. Vizsgálata – az okát, fő motivációját tekintve – kétféle lehet. A kutatások egyik nagy része az olvasásnak mint komplex kognitív rendszernek, s ezen belül meghatározóan a nyelvi feldolgozó rendszernek a tulajdonságait, elméleti modelljeit teszteli, azaz itt az olvasási zavar a „normál”, szakmailag elfogadottabb terminussal a tipikus teljesítmény empirikus adatainak, valamint az elméleti modelleknek a próbája. A pszicholingvisztikai vizsgálatokban az olvasási zavarok vizsgálata jellemzően eszköz és nem cél. Ebből az is következik, hogy az olvasási zavaroknak, az olvasás szerzett és fejlődési zavarainak a feltárására irányuló vizsgálatok másik nagy csoportjában ezek jellemzőinek feltárása, megértése a cél. A szerzett olvasási zavarok kutatásában a neuroligvisztika, a kísérleti neuropszichológia és az idegtudomány (pszichofiziológia és kognitív idegtudomány) interdiszciplináris találkozása a jellemző, míg a zavar természetének diagnosztikai és terápiás célú feltárásában a klinikai neuropszichológia és a neurológia eredményeinek komplex értékelése az uralkodó megközelítés. Minden terület önálló modellekkel és gyakran eltérő terminusokkal dolgozik. Ez ma már talán nem okoz zavart az olvasás szerzett zavarainak értelmezésénél, hiszen az agyi incidenst megelőző, azaz pre-morbid olvasási rendszer valamennyi összetevője, s ezeknek a műveletekben betöltött szerepe és szerepsúlya jól vizsgálható. A modellekben alkalmazott tipológia, s a kész rendszer sérülését követő működési eltérések visszavetítése a fejlődésben lévő olvasási rendszerre számos problémát okozott, s nemegyszer ma is továbbélő félreértéseket hozott, tudományos dogmákat eredményezett.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave