Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Eltérések az olvasás agyi hálózatának fejlődési programjaiban és környezetelváró mechanizmusaiban

Tudományos szempontból lehetetlen egyetérteni azokkal a statisztikákkal, amelyek szerint a diszlexiások számaránya 10% feletti, sőt mi több, napjainkban nő is ez az arány. Nehezen hihető például, hogy a magyar populációban lényegesen magasabb lenne a diszlexiások száma, mint más országokban (az elmúlt évtizedben egyes régiókban akár a 30%-ot is megközelítette). Nehezen hihető, hogy egy olyan transzparens, a végletekig szabályos, a finnél alig mélyebb ortográfia, mint a magyar, ennyire ne felelne meg a működtetésért felelős agyi hálózatnak. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a diszlexia diagnózissal rendelkezők csoportjában sok és folyamatosan nő a gyengén olvasók száma, mégpedig nagyon sokféle és csak szisztematikus kutatásokkal feltárható okok miatt. (Itt most nem térek ki arra, hogy a diszlexiával foglalkozó szakmák specifikus felfogása milyen sokféle, s hogy jók-e, a gyakorlatban elegendőek-e a diagnózisban és terápiában használt eljárások.) Egy korábbi kutatási programunkban (EU FP 6 PROREAD) a diszlexia ellátórendszerét vizsgálva azt találtuk, hogy a fejlődési diszlexia korszerű értelmezése Magyarországon elmaradást mutat (Ise et al. 2011). A hat országot átfogó kutatás eredményeiből ugyanakkor azt is sikerült megállapítanunk (Ziegler et al. 2010), hogy amennyiben nem csak az egyszerű olvasási teljesítményt mérjük, az olvasás fejlődésének, s így a gyenge olvasás–diszlexia kontinuumnak is legalább kétféle, jellegzetes kognitív profilja bontakozik ki. Az egyik profilt a nyelvi rendszer íráshoz kötött műveletei határozzák meg, a másikat a nyelvhasználat, nyelvi rugalmasság általánosabb mutatói, valamint a területfüggetlen képességek (munkaemlékezet, figyelmi és végrehajtó rendszer működése) alkotják. A PROREAD programban részt vevő országok kutatóival (jellemzően agykutatókkal), a csoport felét kitevő, azonos számítógépes alapú diszlexia-diagnosztikai rendszert kialakító országok egyikeként (Hollandia, Magyarország, Portugália), abban az irányban fejlesztettük tovább olvasásfejlődési modellünket, hogy a „csak” gyenge olvasást el lehessen különíteni a diszlexiától. Feltételeztük, hogy csak ekkor tárható fel, hogy miért is olvasnak a gyengék olyan rosszul, milyen tényezők (nem optimális tanítási módszer, türelmetlenség, a kialakításra szánt idő rövidsége, tanítói felkészültség problémái, hátrányos helyzet stb.) járulhatnak ehhez hozzá. Az idegtudományi adatok azt mutatják, hogy a gyenge olvasás nem azonos a diszlexiás olvasási zavarral, ez utóbbinak az egymástól eltérő típusai pedig jellegzetes aktivitásmutatókkal társulnak. A diszlexiásokkal végzett idegtudományi kutatások alapján az alábbi kép rajzolódik ki.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave