Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Hivatkozások

Akbar M., R. Loomis, R. Paul 2013. The interplay of language on executive functions in children with ASD. Research in Autism Spectrum Disorders 7: 494–501.
Amaral D. G., C. M. Schumann, C. W. Nordahl 2008. Neuroanatomy of autism. Trends in Neurosciences 31: 137–145.
APA 1994. Diagnostic and statistical manual of mental disorders. Fourth edition (DSM-IV). Washington DC: American Psychiatric Association (APA).
Asperger H. 1944. Die ,Autistischen Psychopathen‘ im Kindesalter. Archiv für Psychiatrie und Nervenkrankenheiten 117: 76–136.
Asperger H. 1991. ‘Autistic psychopathy’ in childhood. In: U. Frith (szerk.): Autism and Asperger syndrome. Cambridge: Cambridge University Press. 37–92.
Bailey A., W. Phillips, M. Rutter 1996. Autism: Towards an integration of clinical, neuropsychological, and neurobiological perspectives. Journal of Child Psychology and Psychiatry 37: 89–126.
Baillargeon R., R. M. Scott, Z. He 2010. False-belief understanding in infants. Trends in Cognitive Sciences 14: 110–118.
Baron-Cohen S. 1995. Mindblindness. Cambridge MA: MIT Press.
Baron-Cohen S., D. A. Baldwin, M. Crowson 1997. Do children with autism use the speaker’s direction of gaze strategy to crack the code of language? Child Development 68: 48–57.
Baron-Cohen S., A. M. Leslie, U. Frith 1985. Does the autistic child have a ‘theory of mind’? Cognition 21: 37–46.
Baron-Cohen S. – H. Tager-Flusberg (szerk.) 1993. Understanding other minds. Perspectives from autism. Oxford: Oxford University Press.
Bartolucci G., S. J. Pierce, D. Streiner 1980. Cross-sectional studies of grammatical morphemes in autistic and mentally retarded children. Journal of Autism and Developmental Disorders 10: 39–50.
Bellugi U., L. Lichtenberger, W. Jones, Z. Lai, M. S. George 2000. The neurocognitive profile of Williams syndrome: A complex pattern of strengths and weaknesses. Journal of Cognitive Neuroscience 12: 17–29.
Bishop D. V. M., C. F. Norbury 2005a. Executive functions in children with communication impairments, in relation to autistic symptomatology. 1: Generativity. Autism 9: 7–27.
Bishop D. V. M., C. F. Norbury 2005b. Executive functions in children with communication impairments, in relation to autistic symptomatology. 2: Response inhibition. Autism 9: 29–43.
Boucher J. 1988. Word fluency in high-functioning autistic children. Journal of Autism and Developmental Disorders 18: 637–345.
Campbell C. A., S. Davarya, M. Elsabbagh, L. Madden, E. Fombonne 2011. Prevalence and the controversy. In: Matson – Sturmey (2011, 25–3).
Carlson S. M., D. J. Mandell, L. Williams 2004. Executive function and theory of mind: Stability and prediction from ages 2 to 3. Developmental Psychology 40: 1105–1122.
Carruthers P. – P. K. Smith (szerk.) 1996. Theories of theories of mind. Cambridge: Cambridge University Press.
Casanova M. F. 2008. The significance of minicolumnar size variability in autism: A perspective from comparative anatomy. In: A. W. Zimmerman (szerk.): Autism: Current theories and evidence. Totowa NJ: Humana Press. 349–360.
Chomsky N. 1995. The minimalist program. Cambridge MA: MIT Press.
Chuba H., R. Paul, S. Miles, A. Klin, F. Volkmar 2003. Assessing pragmatic skills in individuals with autism spectrum disorders. Presentation at the National Convention of the American Speech-Language-Hearing Association, Chicago.
Csépe V. – Győri M. – Ragó A. (szerk.) 2008. Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Budapest: Osiris Kiadó.
Damasio A., R. G. Maurer 1978. A neurological model of childhood autism. Archives of Neurology 35: 777–786.
Eigsti I.-M., L. Bennetto, M. B. Dadlani 2007. Beyond pragmatics: Morphosyntactic development in autism. Journal of Autism and Developmental Disorders 37: 1007–1023.
Eigsti I.-M., A. B. d. Marchena, J. M. Schuh, E. Kelley 2011. Language acquisition in autism spectrum disorders: A developmental review. Research in Autism Spectrum Disorders 5: 681–691.
Eskes G. A., S. E. Bryson, T. A. McCormick 1990. Comprehension of concrete and abstract words in autistic children. Journal of Autism and Developmental Disorders 20: 61–73.
Fay W. H., A. L. S. Schuler 1980. Emerging language in autistic children. London: Edward Arnold.
Fodor J. A. 1983. The modularity of mind. An essay on faculty psychology. Cambridge MA: MIT Press.
Frith U. 1989. Autism: Explaining the enigma. Oxford: Basil Blackwell. Magyarul: Autizmus. A rejtély nyomában. Budapest: Kapocs, 1991.
Frith U., F. Happé 1994a. Autism: beyond ‘theory of mind’. Cognition 50: 115–132.
Frith U., F. Happé 1994b. Language and communication in autistic disorders. Philosophical Transactions of the Royal Society of London B/346: 97–104.
Frith U., M. Snowling 1983. Reading for meaning and reading for sound in autistic and dyslexic children. Journal of Developmental Psychology 1: 329–342.
Gergely G., Z. Nádasdy, G. Csibra, S. Bíró 1995. Taking the intentional stance at 12 months of age. Cognition 56: 165–193.
Ghaziuddin M., L. Gerstein 1996. Pedantic speaking style differentiates Asperger syndrome from high functioning autism. Journal of Autism and Developmental Disorders 26: 585–595.
Glenwright M., A. S. Agbayewa 2012. Older children and adolescents with high-functioning autism spectrum disorders can comprehend verbal irony in computer-mediated communication. Research in Autism Spectrum Disorders 6: 628–638.
Gopnik A., H. M. Wellman 1994. The theory-theory. In: L. A. Hirschfeld – S. Gelman (szerk.): Mapping the mind. domain specificity in cognition and culture. Cambridge: Cambridge University Press. 257–293.
Győri M. 2003. A neurokognitív fejlődés moduláris zavarai: az autizmus. In: Pléh Cs. – Kovács G. – Gulyás B. (szerk.): Kognitív idegtudomány. Budapest: Osiris Kiadó. 738–759.
Győri M. 2005. Az autizmus kognitív hátterének változó kauzális modelljei. In: Gervain J. – Kovács K. – Lukács Á. – Racsmány M. (szerk.): Az ezerarcú elme. Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára. Budapest: Akadémiai Kiadó. 378–389.
Győri M. 2006. Autism and cognitive architecture. Domain specificity and cognitive theorising on autism. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Győri M. 2008. Viselkedéskontroll és megismerés: a végrehajtó működések. In: Csépe et al. (2008, 322–335).
Győri M. 2012. A neurokognitív fejlődési zavarok viselkedésgenetikája. In: Bereczkei T. – Hoffmann G. (szerk.): Gének, gondolkodás, személyiség. Bevezetés a humán viselkedésgenetikába. Budapest: Akadémiai Kiadó. 237–273.
Győri M. 2013. Az irónia megértése autizmusban: egy kognitív pragmatikai modellhelyzet. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 25: 285–312.
Győri M., Gy. Stefanik K., Kanizsai-Nagy I., Balázs A. 2002. Naiv tudatelmélet és nyelvi pragmatika magasan funkcionáló autizmusban: reprezentációs zavar, performanciakorlát vagy kompenzáció? In: Racsmány M. – Kéri S. – Pléh Cs. (szerk.): Architektúra és patológia a megismerésben. Budapest: Osiris Kiadó. 11–39.
Győri M., Lukács Á., Pléh Cs. 2004a. Towards the understanding of the neurogenesis of social cognition: Evidence from impaired populations. Journal of Cultural and Evolutionary Psychology 2: 261–282.
Győri M., Várnai Zs., Gy. Stefanik K. 2004b. A nyelv és a tudatteória elsajátítása: a kölcsönhatások jelentősége és természete. In: Győri M. (szerk.): Az emberi megismerés kibontakozása. Budapest: Gondolat Kiadó. 82–108.
Hahn N., M. Győri 2008. A kommunikáció modelljei és alapfolyamatai. In: Csépe et al. (2008, 196–224).
Happé F. 1993. Communicative competence and theory of mind in autism: A test of relevance theory. Cognition 48: 101–119.
Happé F. 1994. Autism. An introduction to psychological theory. London: University College of London Press.
Happé F. 1999. Parts and wholes, meanings and minds: central coherence and its relation to autism. In: S. Baron-Cohen – H. Tager-FlusbergD. J. Cohen (szerk.): Understanding other minds: Perspectives from developmental cognitive neuroscience (2nd ed.). Oxford: Oxford University Press. 203–221.
Happé F., U. Frith 2006. The weak coherence account: Detail-focused cognitive style in autism spectrum disorders. Journal of Autism and Developmental Disorders 36: 5–25.
Hill E. L. 2004. Evaluating the theory of executive dysfunction in autism. Developmental Review 24: 189–233.
Horn L. R. – G. Ward (szerk.) 2004. The handbook of pragmatics. Oxford & Malden MA: Blackwell.
Howlin P. 2003. Outcome in high-functioning adults with autism with and without early language delays: Implications for the differentiation between autism and Asperger syndrome. Journal of Autism and Developmental Disorders 33: 3–13.
Jarrold C., J. Boucher, J. Russell 1997. Language profiles in children with autism. Autism 1: 57–76.
Joliffe T., S. Baron-Cohen 1999. A test of central coherence theory: Linguistic processing in high-functioning adults with autism or Asperger syndrome: Is local coherence impaired? Cognition 71: 149–185.
Kanner L. 1943. Autistic disturbances of the affective contact. Nervous Child 2: 217–250.
Kiss Sz. 2005. Elmeolvasás. Budapest: Új Mandátum.
Kjelgaard M., H. Tager-Flusberg 2001. An investigation of language impairment in autism: implications for genetic subgroups. Language and Cognitive Processes 16: 287–308.
Lam Y. G., S. S. S. Yeung 2012. Towards a convergent account of pragmatic language deficits in children with high-functioning autism: Depicting the phenotype using the Pragmatic Rating Scale. Research in Autism Spectrum Disorders 6: 792–797.
Landry S. H., K. A. Loveland 1989. The effect of social context on the functional communication skills of autistic children. Journal of Autism and Developmental Disorders 19: 283–299.
Loukusa S., I. Moilanen 2009. Pragmatic inference abilities in individuals with Asperger syndrome or high-functioning autism. A review. Research in Autism Spectrum Disorders 3: 890–904.
Loveland K. 1984. Learning about points of view: spatial perspective and the acquisition of “I/you”. Journal of Child Language 11: 535–556.
Loveland K., R. E. McEvoy –M. L. Kelley, B. Tunali 1990. Narrative story-telling in autism and Down’s syndrome. British Journal of Developmental Psychology 8: 9–23.
Loveland K., B. Tunali 1993. Narrative language in autism and the theory of mind hypothesis: A wider perspective. In: Baron-Cohen – Tager-Flusberg (1993, 247–266).
Lukács Á., Győri M., Rózsa S. 2013. TROG-H: új sztenderdizált módszer a nyelvtani megértés fejlődésének vizsgálatára. Gyógypedagógiai Szemle 2013/1: 1–23.
Lukács Á., Pléh Cs. – Racsmány M. 2005. Nyelvi képességek Williams-szindrómában. Pszichológia 2005/4: 309–347.
MacWhinney B. 2000. The CHILDES Project: Tools for analyzing talk (Third edition). Mahwah NJ: Lawrence Erlbaum.
Mareschal D., M. H. Johnson, S. Sirois, M. Spratling, M. Thomas, G. Westermann 2007. Neuro-constructivism. Vol. I: How the brain constructs cognition. Oxford: Oxford University Press.
Matson J. L. – P. Sturmey (szerk.) 2011. International handbook of autism and pervasive developmental disorders. New York: Springer.
Müller R.-A. 1996. Innateness, autonomy, universality? Neurobiological approaches to language. Behavioral and Brain Sciences 19: 611–675.
Onishi K. H., R. Baillargeon 2005. Do 15-month-old infants understand false beliefs? Science 308: 255–258.
Ozonoff S. 1995. Executive functions in autism. In: E. Schopler – G. Mesibov (szerk.): Learning and cognition in autism. New York: Plenum Press. 199–219.
Paul R. 1987. Communication. In: D. J. Cohen – A. M. Donnellan (szerk.): Handbook of autism and pervasive developmental disorders. New York: Wiley. 61–84.
Peeters T. 1997. Autizmus: az elmélettől a gyakorlatig. Budapest: Kapocs Kiadó.
Pellicano E. 2007. Links between theory of mind and executive function in young children with autism: Clues to developmental primacy. Developmental Psychology 43: 974–990.
Peppé S., J. McCann, F. Gibbon, A. O’Hare, M. Rutherford 2006. Assessing prosodic and pragmatic ability in children with high-functioning autism. Journal of Pragmatics 38: 1776–1791.
Pinker S. 1999. A nyelvi ösztön. Budapest: TypoTEX Kiadó.
Pléh Cs. 2012. A társalgás pszichológiája. Budapest: Libri.
Pry R., A. F. Petersen, A. M. Baghdadli 2011. On general and specific markers of lexical development in children with autism from 5 to 8 years of age. Research in Autism Spectrum Disorders 5: 1243–1252.
Quartz S., T. J. Sejnowski 1997. The neural basis of cognitive development: A constructivist manifesto. Behavioral and Brain Sciences 20: 537–596.
Rapin I. 2006. Language heterogeneity and regression in the autism spectrum disorders: Overlaps with other childhood language regression syndromes. Clinical Neuroscience Research 6: 209–218.
Reboul A., J. Moeschler 2000. A társalgás cselei – Bevezetés a pragmatikába. Budapest: Osiris Kiadó.
Russell J. (szerk.) 1997. Autism as an executive disorder. Oxford: Oxford University Press.
Scarborough H. S., L. Rescorla, H. Tager-FlusbergA. E. Fowler, V. Sudhalter 1991. The relation of utterance length to grammatical complexity in normal and language-disordered groups. Applied Psycholinguistics 12: 23–45.
Shea V., G. Mesibov 2005. Adolescents and adults with autism. In: Volkmar et al. (2005, 288–311).
Sokol D. K., D. K. Lahiri 2011. The genetics of autism. In: Matson – Sturmey (2011, 77–98).
Sperber D., D. Wilson 1986. Relevance: Communication and cognition. Cambridge MA & Oxford: Blackwell.
Stefanik K. 2005. Az iskoláskorra vonatkozó prognózis kérdése autizmusban – a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori értekezés, ELTE Pszichológiai Doktori Iskola.
Surian L., S. Baron-Cohen, H. v. d. Lely 1996. Are children with autism deaf to Gricean maxims? Cognitive Neuropsychiatry 1: 55–72.
Tager-Flusberg H. 1985. The conceptual basis for referential word meaning in children with autism. Child Development 56: 1167–1178.
Tager-Flusberg H. 1989. A psycholinguistic perspective on language development in the autistic child. In: G. Dawson (szerk.): Autism: New directions in diagnosis, nature and treatment. New York: Guilford Press. 92–11.
Tager-Flusberg H. 1992. Autistic children’s talk about psychological states: Deficits in the early acquisition of a theory of mind. Child Development 63: 161–172.
Tager-Flusberg H. 1993. Language and understanding minds: Connections in autism. In: Baron-Cohen – Tager-Flusberg (1993, 124–149).
Tager-Flusberg H. 1997. Perspectives on language and communication in autism. In: D. Cohen – F. Volkmar (szerk.): Handbook of autism and pervasive developmental disorders. Second edition. New York: Wiley. 138–157.
Tager-Flusberg H., S. Calkins, T. Nolin, T. Baumberger, M. Anderson, A. Chadwick-Dias 1990. A longitudinal study of language acquisition in autistic and Down syndrome children. Journal of Autism and Developmental Disorders 20: 1–21.
Tager-Flusberg H., R. M. Joseph 2003. Identifying neurocognitive phenotypes in autism. In: U. Frith – E. Hill (szerk.): Autism: Mind and brain. Oxford: Oxford University Press. 43–66.
Tager-Flusberg H., R. Paul, C. Lord 2005. Langauge and communication in autism. In: Volkmar et al. (2005, 335–364).
Takács B. 2008. Atypical patterns of syntax acquisition. Receptive grammar in autism, SLI and typical development, using the TROG-H. Szakdolgozat, ELTE Pszichológiai Intézet.
Thomas M., A. Karmiloff-Smith 2002. Are developmental disorders like cases of adult brain damage? Implications from connectionist modelling. Behavior and Brain Sciences 25: 727–788.
Volkmar F. – R. Paul – A. Klin – D. Cohen (szerk.) 2005. Handbook of autism and pervasive developmental disorders. Third edition. Vol. 1. Hoboken NJ: Wiley.
WHO 1993. International classification of diseases and disorders. Tenth edition (ICD 10). Geneva: World Health Organisation (WHO).
Wing L. 1996. The autistic spectrum. A guide for parents and professionals. London: Constable.
Wing L., J. Gould 1979. Severe impairments of social interaction and associated abnormalities in children: Epidemiology and classification. Journal of Autism and Developmental Disorders 9: 11–29.
Ziatas K., K. Durkin, C. Pratt 2003. Differences in assertive speech acts produced by children with autism, Asperger syndrome, specific language impairment, and normal development. Development and Psychopathology 15: 73–94.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave