Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Wundt: a néplélektan és a nyelv

Wilhelm Wundt a kísérleti pszichológia első átfogó programjának megalkotója volt, aki a kísérleti módszert azonban az elemi érzékelési és asszociatív folyamatokra korlátozta. Egész szemléletére jellemző a magasabb mentális folyamatok különleges, szellemi státuszúként kezelése. A laboratóriumi kísérleti pszichológia az elemi jelenségekkel foglalkozik: az érzékeléssel, az asszociációkkal, a figyelemmel stb., mindazzal, ami a közvetlen kísérletezés ellenőrzése alá vonható (ahol az ingereket a kísérletező manipulálni képes), másrészt csak azzal, ami hozzáférhető az önmegfigyelés számára. A kísérleti eljárások nem alkalmasak a gondolkodási folyamatok megismerésére. A gondolkodás tanulmányozására az emberi kultúra természettörténetének vizsgálata a helyes módszer. A magasabb pszichikus működések elsősorban „termékeikből” ismerhetőek meg. A nyelv, a mitológia és a vallások tanulmányozása adhat támpontot a mai szóval „objektivációkat” létrehozó folyamatok megismerésére. Ennek tanulmányozása lenne a néplélektan. A korabeli történeti relativistákkal, Dilthey (magyarul 2004) követőivel szemben Wundt történelmet csak a társas lelki jelenségek produktumainak tulajdonít, magukat a létrehozó folyamatokat ugyanakkor egyetemesnek tartja. Wundt abban modern, hogy elhatárolódik mind a nyelvészeti pszichologizmustól, mind a korai néplélektan, Lazarus és Steinthal „néplelket” feltételező csoportgondolkodás-elméletétől. Az 1.1. ábra mutatja a kétféle módszertani felfogást. Ma tudjuk, hogy a kétféle meghatározottság – pszichológiától a kultúra, illetve kultúrától a pszichológia irányában – együtt létezik. A korban azonban a két tábor vagy az egyiket, vagy a másikat emelte ki. Ennek volt egy, a feltételezett oksági működésekre vonatkozó, illetve egy szociális, a mesterségek presztízsére vonatkozó „ki tanít kit” oldala is: az újgrammatikusok szerint a kész pszichológia magyarázza a nyelvet, Wundt szerint viszont a pszichológus a nyelv megismeréséből tanul arról, milyen is az emberi mentális építmény.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave