Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Alaktanilag komplex szavak feldolgozásának modelljei

Az elemző reprezentáció mellett szóló első eredmények Taft és Forster (1975; 1976; Taft 1981) vizsgálataiból származnak, akik lexikális döntési helyzetben tövek és prefixumok különböző kombinációit mutatták be a résztvevőknek. Eredményeik szerint tovább tart nemlétezőnek kategorizálni egy létező prefixumból és létező tőből összerakott nem létező kombinációt (amilyen például a *kirémül), mint egy olyan kombinációt, aminek az egyik alkotóeleme egy nem létező tő (amilyen például a *kilebbez, hiszen a lebbez csak virtuális igető a magyarban). A megfigyelések az affixumlevágási modell kidolgozásához vezettek, amelyben a fenti mintázat azzal magyarázható, hogy már a hozzáférési reprezentáció is morfémákra bontott, így éri el a központi lexikont, ahol létező morfémák esetén mindkét morféma aktiválódik, és csak a kombinációval van probléma. Ha nem létező morfémát tartalmaz a betűsor, akkor már a hozzáférés során hibajelzést kapunk, nincs mit aktiválni, hamarabb megszülethet az elutasító döntés. Több időt igényel az olyan álprefixumos szavak felismerése is, mint a kiált vagy lebeg (itt a ki- és a le- nem valódi igekötők), mint akár a nem álprefixumos egymorfémás szavaké (lejt), akár a valódi prefixumosaké (kirak), mert az automatikus levágási folyamatnak köszönhetően itt is átugorjuk a prefixumnak megfelelő részt, és megpróbáljuk előkeresni a nem létező maradékot.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave