Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


A feldolgozókörök fejlődése

Az olvasás agyi hálózata tehát tanulás – s az agyi plaszticitás miatt lehetséges funkciószakosodás – eredménye. A feladat-összetevőkre specializálódó feldolgozókörök fejlődését követve könnyen belátható, hogy melyek az alapfunkciók, s melyek a differenciálódó, a kérgi területek kapcsoltságának átalakulásában is megnyilvánuló új funkciók. Schlaggar és munkatársai (2002) egyik igen fontos, bár az eredmények értékénél jóval ritkábban idézett kísérletükben felnőttek és gyerekek agykérgi aktivitásváltozását mérték fMRI-vel. Lexikai döntési feladatban (értelmes vagy értelmetlen-e a látott szó) mérték azt a kérgi aktivitásváltozást, amelynek felnőtteknél látható tipikus mintázatát a frontális területeken (anterior feldolgozókör) és a vizuális feldolgozórendszer extrastriatális területein megnövekvő aktivitás jellemzi. A felnőttek és a 7–10 éves gyerekek adatainak összehasonlítása a tanulással kialakuló kérgi funkciókra irányítja a figyelmet. A kérgi aktivitás változása az extrastriatális területeken (dorzális feldolgozó kör) a gyerekeknél igen magas, a felnőtteknél jóval alacsonyabb. Még érdekesebb eredmény, hogy ennek fordítottja jellemzi az aktivitásváltozást a frontális területeken (anterior feldolgozó kör). Az ellentmondás a feladat és a funkció összevetésével oldható fel, mégpedig úgy, hogy tudjuk: gyakorlott olvasóknál (felnőttek) az extrastriatális területeknek nincs jelentős feladata a lexikai feldolgozásban, a terület aktivitása náluk nem változik annyit, mint a gyerekeknél. A kezdő vagy nem elég gyakorlott olvasók agyi feldolgozó rendszere még nem eléggé differenciálódott, nem tud tehát hatékonyan támaszkodni az anterior feldolgozó körre. A felnőttek és a gyerekek agyi aktivitásmintázatainak összehasonlításával egy specializálódó agyi hálózatot tudunk változásában, átszerveződési folyamatában megragadni. Booth munkacsoportjának munkáiból (Booth et al. 2003) azt is tudjuk, hogy gyerekeknél az ortográfiai és fonológiai feladatok vizuális és hallási változatainak megoldását ugyanazon területek, s mindenekelőtt az unimodális területek átfedő aktivitásemelkedése kíséri. Ez persze felnőtteknél nem így van; a gyakorlott olvasó erősen differenciálódott agyi hálózatában a vizuális feladatot a középső temporális és a fuziform területeken, a hallásit pedig a szuperior temporális területeken kíséri megemelkedett kérgi aktivitás.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave