Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Nyelvelméleti háttér: a konstrukciós nyelvtan

Lieven és munkatársai, valamint saját gyermeknyelvi kutatásainak eredményeire építve Tomasello (2003) dolgozta ki a jelenleg egyik legmeghatározóbb funkcionalista nyelvfejlődési elméletet. A modell sok tekintetben épít egy korábbi funkcionalista modellre, a 11. fejezetben tárgyalt versengés-modellre (MacWhinney 1987b; 2002) és a fent említett statisztikai tanulási mechanizmusokra. Tomasello elveti a generatív nyelvelméletet mint a felnőtt mentális grammatika modelljét, és ehelyett egy használatalapú grammatikai modellt, Goldberg (1995; 2006) és Croft (2001) konstrukciós nyelvtanát tekinti az emberi nyelv alapjának. A konstrukciós nyelvtan központi tétele, hogy a nyelvi szerkezet a nyelvhasználatból alakul ki, azaz a kommunikáció során konvencializálódott forma (fonológia, szintaxis) és funkció (szemantika, pragmatika) párok összességéből áll. A grammatika szintaktikai kategóriái nem rögzített egységek, hanem képlékeny fogalmak, amelyek nagy mennyiségű nyelvi input feldolgozása során és eredményeként alakulnak ki (ennek részletezését a nyelv változásának kontextusában l. Bybee 2010). A konstrukciós nyelvtan tehát éles ellentétben áll a generatív nyelvelmélettel, ami maguknak a nyelvi reprezentációknak az univerzalitását ##és velünk születettségét feltételezi, a szintaktikai kategóriákat elvont szabályok szerint manipulálja, és a kategóriákat rögzítettnek tekinti.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave