Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


A szintaktikai információ szerepe

A strukturális, mondatszerkezeti jelzések fontos támpontot jelenthetnek a lehetséges jelentések bizonyos fokú korlátozásában (erre a folyamatra néhányan ’szintaktikai csizmahúzás’-ként utalnak, bővebben l. a 10. fejezetben). Brown (1957) klasszikus vizsgálataiból kiderült, hogy 3–4 éves korban a gyerekek a szó szintaktikai kategóriáját felhasználhatják a jelentés kitalálásában. Későbbi kísérleti vizsgálatok azt is megmutatták, hogy már 17 hónapos kisgyerekek különbséget tudnak tenni a megszámlálható és megszámlálhatatlan dolgok között pusztán az új szót tartalmazó mondat szintaxisa alapján. Egy olyan kép esetén, amelyen két kéz egy tálban valami konfettiszerű anyagot dagaszt, a gyerekek az Ez egy szib mondatban a szib-et a tálnak, az Ez szib mondatban a konfettiszerű anyagnak értelmezik. Ha azt hallják, hogy Ez a szibés (itt jobban működik az eredeti angol This is sibbing), a szib-et igének véve a dagasztást tekintik a szib jelentésének.) A szintaktikai információ hatása nem független azonban a megnevezési kontextustól. Ha a gyerekek a tulajdonnévi interpretációt sugalló Ez Zav (This is Zav) szerkezetet hallják, és egy ismerős fajtájú plüssállatot, például egy kutyát látnak, akkor a szintaxis alapján elvárható értelmezést választják, vagyis a Zav a kutya neve lesz. Ha egy ismeretlen fajtájú játékszörnyet mutatnak nekik, akkor felülírják a szintaktikai jelzést, és az új tárgy kategóriájaként értelmezik a zav szót (Hall 1991). Az előzetes tudás más esetekben is fontosabb: az Ez a kutya piffi (This dog is piffy) szintaktikai szerkezet használatakor a gyerekek az új szóra (piffy) a tulajdonnévi értelmezést részesítették előnyben, ha tipikus háziállat szerepelt az első főnév helyén. Nem tipikus háziállatok (pl. hernyó) vagy tárgyak esetén inkább a melléknévi értelmezést választották.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave