Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


A szótanulási mechanizmusok specifikussága

A szójelentés-elsajátítás kutatásának egyik jelenlegi vitája a szótanulási elvek specifikussága körül forog: a fentiek fényében sokan megkérdőjelezik, hogy az elvek specifikusan a szótanulásra alakultak ki. Többen komolyan kétségbe vonják, hogy a pragmatikai elvek csak szavak tanulása esetén működnek, és a mellett érvelnek, hogy ezek tényekre is érvényesek, amennyiben azok új referenciális aktusokként jelennek meg (vagyis ugyanolyan alapon választ ki egy új tárgyat, és ugyanúgy társítja hozzá a tényt a gyerek, ha például azt hallja, hogy ez egy dolog, amit a nagybátyámtól kaptam, mint ha azt hallja, hogy ez egy lipe). Markson és Bloom (1997) abból indult ki, hogy ha a szótanulási stratégiák specifikusak lennének, a gyerekek jobban vagy könnyebben tanulnának új szavakat, mint új tényeket, vagy nemnyelvi, például téri információt. Ebben a három tanulási feltételben (szó, tény és téri információ) azt találták, hogy a gyerekek közvetlenül a tanulási szakasz után mindhárom típusú információra egyformán emlékeztek, a térit aztán gyorsan elfelejtették, de a szóra és a tényre még egy hónap késleltetés után is ugyanolyan jól emlékeztek, vagyis a gyors leképezés egyformán működött mindkettőre. Szerintük ez bizonyíték az ellen, hogy valamilyen kitüntetett szótanulási rendszer lenne a fejünkben.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave