Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


A kontrollfunkciók fejlődése óvodáskorúaknál

A kétnyelvűség ilyen szemlélete termékeny kutatási talajt biztosított az utóbbi tíz évben a kétnyelvűségkutatóknak. Az ebből az elméletből kiinduló egyik első kutatásban Bialystok (1999) két nyelvet, illetve egy nyelvet beszélő 3, 4, és 5 éves gyermekeket vizsgált óvodás korú gyermekek gátlási folyamatainak fejlődési vizsgálatára kialakított kártyaszortírozási próbákon (Frye et al. 1995, a kontrollfunkciók fejlődéséről magyarul l. Téglás 2003). Ebben a feladatban a gyermekeknek egy bizonyos séma hosszabb ideig történő aktívan tartása és használata után le kellett gátolniuk ezt, és egy másik sémát kellett aktiválniuk. A konfliktus abban rejlik, hogy miután ugyanazokat a kártyákat előbb szín szerint szortírozták a gyermekek, később forma szerint kellett csoportosítaniuk őket. Az eredmények azt mutatják, hogy a kétnyelvű gyermekek szignifikánsan jobban teljesítettek ezeken a próbákon, mint egynyelvű társaik, ami indirekt módon a gátlási folyamatok fejlődésében meglévő előnyükre enged következtetni. Egy későbbi tanulmányukban a szerzők (Bialystok et al. 2004) újabb bizonyítékokat találtak a kétnyelvűek jobb gátlási teljesítményére egy Simon típusú feladatban. A feladat egy inger–válasz kompatibilitáson alapuló nonverbális téri próba, ahol az inger irreleváns téri helye (jobb–bal) interferál a motoros válasszal (jobb kéz–bal kéz). Tehát a próba azt követeli meg, hogy az irreleváns téri információt gátoljuk. A kétnyelvűek három csoportja (5 éves gyermekek, középkorú, illetve idős személyek) egynyelvűek megfelelő csoportjaihoz viszonyítva jelentősen jobb teljesítményt mutatott, mind a kongruens, mind az inkongruens próbákon. Meglepő, hogy a kétnyelvűek a kongruens feladatban is jobb teljesítményt értek el, amely elméletileg nem követel semmiféle gátlást. A szerzők által javasolt magyarázat a következő: mivel az egyes ingertípusok vegyesen kerültek bemutatásra, ez tulajdonképpen állandó váltást feltételezett a kongruens és inkongruens próbák között, és ez valószínűleg nagyobb kihívást jelentett az egynyelvűek kontrollfunkciói számára. Tehát nemcsak a kétnyelvű gyermekeknél, hanem a felnőttek különböző csoportjainál is hasonló előnyöket mutattak ki (Costa et al. 2008), alatámasztva azt a hipotézist, hogy a két nyelv közötti váltás a produkcióban gátlási folyamatokat vesz igénybe. Ezek tehát nagyobb mértékben vannak használatban, mint az egynyelvű személyeknél, és ez a gyakorlottság konkrét előnyökkel jár. Még feltáratlan azonban, hogy mikor is kezdődik az ilyen típusú szétválás, illetve hogy valóban a produkcióban szükséges gátlási folyamatokból származnak-e az előnyök. Az utóbbi évek kutatásai megkérdőjelezik ezt a produkciós elméletet, ugyanis már a kétnyelvű csecsemők is mutatnak előnyöket a gátlási folyamatokban, jóval azelőtt, hogy beszélni tudnának (Kovács–Mehler 2009a), illetve amikor még a beszédprodukció viszonylag gyenge (Poulin-Dubois et al. 2011).

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave