Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Az elmélet-elmélet és a pszichológiai esszencializmus

A prototípus fogalma és a hasonlóságon alapuló kategorizáció továbbra is fontos szerepet játszik a fogalmak elméleteiben. Ugyanakkor a hasonlóság természete olyan mélyebb kérdéseket is felvet, amelyek e népszerű elméletek újragondolására késztettek egyes kutatókat (Goodman 1972; Murphy–Medin 1985, 292). Először is, bármi hasonló bármi máshoz: még olyan távolinak tűnő dolgok is, mint a kerékpárok és a vírusok, számtalan tulajdonságban hasonlítanak egymásra. (Például a kerékpárokban és a vírusokban is vannak szerves molekulák; mindkét típus mérete kisebb 1 km-nél – 500 m-nél, 100 m-nél, stb. –; mindkettő megtalálható a földi környezetben, de a Nap felszínén egyik sem; mindkettő alkotóelemekből álló összetett struktúra, s így tovább.) Ezért a hasonlóságon alapuló kategorizáció csak akkor működhet, ha előre megmondjuk, mely tulajdonságok relevánsak a hasonlósági ítélet szempontjából. Amikor a vírusokat és a kerékpárokat intuitíve nagyon különbözőnek ítéljük, akkor azokat a tulajdonságokat, amelyekben e két típus hasonlít egymásra, automatikusan leértékeljük, és azokra figyelünk, amelyek megkülönböztetik őket. Murphy és Medin ebből kiindulva úgy érvel, hogy fogalmi kategóriáink egységét, koherenciáját magyarázó elvek, illetve elméletek adják, mert a releváns hasonlóság csak ilyenek hátterében értelmezhető. Egyik példájuk a következő. Ha egy házibulin vagy rendezvényen azt látjuk, hogy valaki hirtelen ruhástól beleugrik az úszómedencébe, akkor hajlamosak vagyunk az illetőt részegnek (esetleg kábítószer hatása alatt állónak) minősíteni. Ezt a kategóriadöntést a hasonlósági modell nem magyarázza meg, mivel nem valószínű, hogy a RÉSZEGSÉG fogalma magában foglalja azt a tulajdonságot, hogy ruhástól beleugrik az úszómedencébe’. Inkább arról lehet szó, hogy a RÉSZEGSÉG fogalma magyarázattal szolgál sokféle szokatlan viselkedésre – e fogalom tehát nem e viselkedéseket foglalja magában, hanem valamiféle hétköznapi elméletet, amely magyarázni képes e különös viselkedéseket (pl. a részegek elvesztik gátlásaikat).

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave