Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Fonológiai hurok és nyelvtanulás

Az utóbbi idők kutatásainak eredményei rávilágítottak arra, hogy a fonológiai huroknak jelentős szerepe van a nyelvelsajátításban és az idegennyelv-tanulásban is (Baddeley et al. 1998; Racsmány et al. 2001; Kovács–Racsmány 2008). Szoros kapcsolat mutatható ki a szótár vagy szókincs növekedése és a fonológiai hurok fejlődése között. Longitudinális vizsgálatok bizonyítják, hogy a fonológiai hurok korábbi életkorban megfigyelt kapacitásbeli különbségei jól megjósolják a későbbi szókincsnövekedést. Az álszóismétlési teszt korrelál legjobban a szótárral, még abban az esetben is, ha az elemzések folyamán parciális korrelációs statisztikai elemzéssel az IQ hatását kiküszöböljük. Számos bizonyíték van arra, hogy a fonológiai hurok jelentős szerepet játszik az új szavak tanulásában. Egy kísérletben (Gathercole–Baddeley 1990) gyermekeknek játékállatok nevét kellett megtanulniuk: ezek vagy újszerűek voltak (pl.: Hübedin, Cselika), vagy ismerősek (pl.: Gábor, Zsolt). Az első esetben a nagy fonológiaihurok-kapacitású gyermekek jobban teljesítettek, mint a kis kapacitásúak, míg ismerős nevek esetén nem volt különbség a kis és a nagy kapacitású csoport között. Egy másik kísérletben (Gathercole et al. 1997) szó–álszó párok tanulásakor a nagy fonológiaihurok-kapacitású gyermekek jobban teljesítettek, mint a kisebb kapacitású társaik, míg szó–szó tanulási helyzetben itt sem volt különbség a két csoport között. Service (1992) longitudinális vizsgálatban mutatta ki, hogy az álszóismétlési teszttel és a számterjedelem feladattal mért 9–10 éves kori fonológiaihurok-kapacitás jó prediktora a két évvel később mért második nyelvi teljesítménynek. Egy másik vizsgálatban (Papagno–Vallar 1995) poliglott (legalább három nyelven beszélő) és nem poliglott személyeknek hasonlították össze az IQ-ját, téri-vizuális rövid távú emlékezeti és verbális munkamemória-feladatokban nyújtott teljesítményét. A két csoport között a számterjedelem- és álszóismétlési tesztben volt különbség a többnyelvűek javára. A fenti eredmények arra utalnak, hogy a fonológiai hurok, azon belül is a fonológiai tár a nyelvelsajátítás, nyelvtanulás egyik „motorja” (Baddeley et al. 1998, magyarul Racsmány 2004).

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave