Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


A tapasztalat számít

Nyilvánvaló, hogy az agy működése és felépítése – legalábbis megfelelő körülmények között – valamilyen úton-módon a tapasztalattól függ. Legintenzívebben a szenzoros depriváció során fellépő tapasztalatokat vizsgálták, elsősorban a korai szenzoros deprivációt, mint a veleszületett siketség vagy vakság, mivel ezek a szenzoros (és néha a nyelvi) kérgi területek figyelemre méltó újraszerveződéséhez vezetnek. Siket személyek bemenet nélküli hallókérge például reagál a jelbeszéd vizuális képeire (MacSweeney et al. 2002; Nishimura et al. 1999; Petitto et al. 2000), valószínűleg az inger nyelvi (és nem csupán vizuális) természete miatt. Vak személyek bemenet nélküli okcipitális kérge szintén részt vesz valamennyire a nyelvi feldolgozásban, vagy a meglévő kapcsolatok gátlás alól történő feloldása, vagy új kapcsolatok létrehozása révén. Neuropszichológiai és transzkraniális mágneses ingerléses (TMS) adatok egyaránt arra utalnak, hogy a Braille-írás olvasásához ép okcipitális kéregre van szükség. Vak személyeknél az okcipitális kéreg TMS-ingerlése valahogy megzavarja a taktilis észlelést, és hatására megnő a Braille-írás azonosításában ejtett hibák száma. Ugyancsak a vizuális kéreg nyelvfeldolgozásban betöltött szerepét bizonyítja, hogy vak személyeknél funkcionális mágneses rezonancián alapuló képalkotás (fMRI) segítségével aktivációt figyeltek meg igék auditoros generálása, verbálismemória- (Amedi et al. 2003), szemantikai döntési (Burton 2003; Noppeney et al. 2003) és beszédfeldolgozási feladatok során (Roder et al. 2002). Amedi és munkatársai (2003) például a vak személyek balféltekei V1 területén figyeltek meg aktivációt, amikor a hosszú távú memóriából absztrakt szavakat kellett előhívniuk; az aktiváció nagysága pozitívan korrelált az előhívott szavak számával. Ugyanezeknek a területeknek (sarkantyúbarázda, okcipito-temporális kéreg) az igegenerálás során TMS-sel történő zavarása több hibázást okozott (Amedi et al. 2004).

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave