Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


A holisztikus sajátosságok kérdése

Számos kutatás kritizálja a lokalizációs elméleteket. Afáziás és egészséges személyekkel végzett kísérletek sora valószínűsíti, hogy a nyelvért felelős egyes agyterületeken belül, valamilyen mértékben, holisztikus tulajdonságok is tapasztalhatóak, és a nyelvi funkciók lokalizációja jelentős individuális eltéréseket mutat. Ezt a megközelítést már a klasszikus afáziatan is megfogalmazta: Freud (1891), majd Goldstein (1927) felfogása a sokközpontúságot, illetve az egészleges működést állította előtérbe. A holisztikus szemlélet szerint specifikus agyi központok helyett hierarchikusan szervezett rendszereket kell elképzelnünk. A modern technikával végzett képalkotó eljárások, melyek mintegy működés közben térképezik fel az agyat (EKP, PET, MEG, fMRI stb., később visszatérünk rájuk), arra utalnak, hogy az agyi rendszerek hierarchikus szerkezete nem ellentétes a funkciók lokalizációjával. A Broca-és Wernicke-területek létét ezek a vizsgálatok is igazolják, de azt is, hogy a produkció és a feldolgozás során mindkét terület egyaránt aktiválódik, mintegy egymás működését segítik. Az egymással összeköttetésben álló nyelvi központok egy komplex neuronhálózat részei, ezzel magyarázható az a klinikai megfigyelés, hogy a specializált nyelvi funkciót kezelő agyi terület károsodása rendszerint érinti a kevésbé specializált rendszereket is (Szirmai 2005). A kérgi területeket összekötő neurológiai képletek, mint a thalamus és basalis ganglionok sérülései hasonló hatást váltanak ki, mint a kérgi központoknak tekintett területekéi, vagyis a kéreg alatti (szubkortikális) károsodások is eredményezhetnek Broca-, transzkortikális, Wernicke- és vezetéses afáziáknak megfelelő tüneteket (D’Esposito–Alexander 1995; Demonet et al. 2005).

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave