Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Terminológiai sokszínűség

A nyelvi rendszer elsajátításával kapcsolatos fejlődési zavarok területét mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban meglehetős fogalmi és/vagy szóhasználati tarkaság jellemzi. Az angolszász irodalomban a korábbi developmental aphasia ’fejlődési afázia’ terminust, nem függetlenül a szerzett és fejlődési nyelvi zavarok viszonyáról való gondolkodás változásától, felváltotta a developmental dysphasia ’fejlődési diszfázia’ (németül Entwicklungdysphasie). Később az angolszász irodalomban nagy karriert futott be a specific language impairment (SLI) ’specifikus nyelvi zavar’ mint jellegzetes kutatási kategória. Mindegyik terminus, mind a kifejezések, mind a tapasztalati megalapozás révén sajátos fogalmi hagyományt is magával hoz. A diszfázia pl. a beszéd, míg az SNYZ a nyelvi rendszer zavarát állítja a figyelem fókuszába. A DSM-IV (1995) alapján ennek feleltethető meg az expresszív beszédfejlődési zavar (315.31), illetve a vegyes receptív-expresszív beszédfejlődési zavar (315.32; a 2013-ra várható DSM-V-ben a javasolt új kategóriák között szerepel az SNYZ is). Az SNYZ doktrínával összhangban a DSM-IV, majd a DSM-V is azt emeli ki, hogy a nyelvi probléma mögött nincsen általános kognitív deficit, sem „általános fejlődési zavar”, ugyanakkor a nyelvi elmaradás valamilyen standardizált méréshez képest vélelmezhető. A BNO-10 a pszichés fejlődés zavarai (F80–F89) közé helyezi el az SNYZ zavartípust:

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave