Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Svéd

A svéd nyelv bizonyos jegyekben az angolra, másokban az olaszra hasonlít jobban. Ami a névszói morfológiát illeti, a többes számot és a birtoklást a svédben is toldalék jelöli, pl. stolszék–stolar ’székek’ és mamma ‘anya’–mammas ’anyáé’. A határozatlan névszói csoportokhoz képest a határozott, illetve a többes számú határozott NP-k szerkesztettsége igen komplex. Az en stor stol ‘egy nagy szék’ frázishoz képest a határozott NP-ben a definitséget a névelőn, a melléknéven és a főnéven is jelölni kell, pl. den stora stolen ’a nagy szék’. Ugyanez többes számban egy másik névelő, a főnéven pedig a többességet és a határozottságot jelölő két külön toldalék használatával jár, pl. dom stora stolarna ’a nagy székek’. Fontos még, hogy miután a határozottságot toldalék jelöli a főneveken, pl. stolen ’a szék’, a határozott névelő használata csak melléknév + főnév szekvenciák előtt kötelező. A főnevek mindegyike a két nyelvtani nem valamelyikébe tartozik, a névelőket ennek megfelelően egyeztetni kell. Leonard és munkatársai (2001) vizsgálataiban a svéd SNYZ-t mutató gyerekek elmaradnak a nyelvi kontrollcsoporttól a birtoklást jelölő -s morféma használatában – a hibázás mindig elhagyás –, a többes szám használatában azonban nem. Ennek egy lehetséges oka az észlelhetőség. A többesjel ugyanis testesebb, lévén mindig magánhangzós, míg a birtoklásjel csak egy mássalhangzó a tő utolsó szótagjának zárlatában. Elmaradás tapasztalható a névelőhasználatban is, ezeknek a tulajdonságai (egyeztetés, hangsúlyviszonyok) a svédben is hasonlóak, mint az angolban és az olaszban. A svéd gyerekek tipikus hibája azonban nem csak az elhagyás: sok helyettesítés is előfordul, a nyelvtani nem szerinti egyeztetés tévesztésével együtt. Ennek az lehet az oka, hogy az olasszal ellentétben a svédben nincsenek fonológiai (alaki) jelzések, amelyek a főnevek nemére utalnának, a nemet itt szavanként kell megtanulni. A SNYZ-t mutató gyerekek a két nem közül a – szótárilag és előfordulását tekintve is – gyakoribbat általánosítják túl. Sokat hibáznak a definitség jelölésében a melléknévvel módosított főneves szerkezetekben, pl. *ett stort tåget, *ett stora tåget vagy *det stort tåget a helyes det stora tåget ’a nagy vonat’ helyett. A svéd igei inflexiós rendszer az angolhoz hasonlóan gyér. A svéd igealakokat nem egyeztetik az alannyal, finitségre vonatkozóan csak időjeleket tartalmaznak, pl. a jelen idejű springer ’fut’. Előfordulnak ragozatlan igetövek is, ilyen a felszólító módú igealak, pl. spring ’fuss’, az infinitívusz viszont ehhez képest toldalékolt alak, pl. springa ’futni’. Hansson és Leonard (2003) vizsgálataiban a svéd SNYZ-t mutató gyerekek tipikus hibája az igeragozásban a finit igealakok infinitívusszal való helyettesítése pl. *Katten springa ’A macska futni’ a helyes Katten springer ’A macska fut’ helyett, illetve jelen idejű alakok használata múlt idejű helyett, pl. Katten springer ’A macska fut’ a Katten springde ’A macska futott’ helyett. Az előbbi helyettesítés inkább a spontán beszédre, míg az utóbbi a kísérleti feladatban kiváltott megnyilatkozásokra volt jellemző. A túláltalánosítások szintje az mutatja, hogy a gyerekek produktívan használják a jelen és múlt idejű ragozást, de új szavakra nehezebben alkalmazzák morfológiai tudásukat, ami feltehetően igetanulási korlátozottságból fakad. Hansson és munkatársai (2000) a fenti igei időjelölési korlátozottságon kívül a jelen idejű kopulák gyakori elhagyását és szórendi anomáliákat találtak.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave