Romsics Ignác

Rendszerváltás Magyarországon


A köztársaság kikiáltása és alkotmányos alapjai

A Nemzeti Kerekasztal nyári tárgyalásai és a szeptember 18-i megállapodás egyértelművé tették, hogy az 1990-re időzített megmérettetésre – eltérően az MSZMP év eleji elképzelésétől – minden korlátozás nélkül, a pártok teljesen szabad versengése alapján fog sor kerülni. Ez a perspektíva sokakat késztetett pártalakításra. 1990 elejére a magyarországi pártok együttes száma megközelítette a 100-at, a bejegyzett egyesületeké és kluboké pedig a 3500-at. Taglétszámuk ugyanakkor nem növekedett jelentősen. A pártok saját bevallása szerint 1989 végén az MDF taglétszáma még mindig csak 20–22 ezer, az SZDSZ-é 8–10 ezer, az MSZDP-é kb. 10 ezer, a Fideszé 3–4 ezer, a Kereszténydemokrata Néppárté 2–3 ezer, s a Kisgazdapárté – állítólag – 25–28 ezer főre rúgott. Ehhez képest az MSZMP tagjainak száma – a növekvő számú kilépések ellenére – még mindig igen jelentős, 1989 szeptemberében 725 ezer fő volt. Az állampárt jövőjéről az október 6–9-én megrendezett XIV. kongresszus döntött.134


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 697 8

Mik voltak a rendszerváltás kül- és belpolitikai előzményei? Reformkommunizmus vagy demokratikus ellenzéki mozgalom? Hogyan alakultak ki az ellenzéki pártok? Mi vezetett Kádár János és az MSZMP bukásához? Mi történt a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain? Miként ment végbe a privatizáció? Hogyan zajlottak az első szabad választások? Mik voltak az Antall-kormány legfontosabb intézkedései? Mik a rendszerváltás tanulságai a mából visszatekintve? A Pont könyvek sorozat új darabja, a Rendszerváltás Magyarországon érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-rendszervaltas-magyarorszagon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave