Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A szélviszonyok

A Kárpát-medencebeli szélviszonyokat alapvetően a hozzánk érkező ciklonok és anticiklonok frontjai határozzák meg. Ezt inkább helyi léptékben, néhány 100 m-es abszolút magasság alatti szelek esetén módosíthatják a domborzati viszonyok (pl. az Északi-középhegység változatos szélviszonyainak kialakulásáért az orográfia lehet felelős). Néhány km magasan már a nyugati szelek az egyeduralkodók. A fő tendencia mind a nyári, mind a téli félévben az, hogy a Dévényi-kaputól indulva körülbelül a Tisza vonaláig, az ÉNy-i és É-i szelek uralkodnak, ettől keletre ÉK-i és É-i szelek a jellemzőek, amelyek gyakran a nagy téli hidegbetörések útvonalai is (2.6. ábra). A nyári félévben az eltérés lényegében annyi, hogy a Tiszántúl déli részén a téli félév ÉNy-i irányú szelei ÉK-ire változnak (Tar 2007, a szélirányok és -sebességek értékei mind a Dobosi–Felméry-féle 1971-es térképen alapulnak). A szélirányok kuszaságát a különböző cirkulációs fázisok és a keretező domborzati adottságok is okozzák (Péczely 2002). A felszín közeli irányok eloszlása sem állandó, a mért adatok értékelése sem egyszerű, mert a szélirányok relatív gyakorisága kicsi (max. 27% nyolc irányra bontva), és azonos súllyal találunk a főirányba haladó és azzal ellentétes, de indokolható csapásirányokat követő szeleket is (pl. Nyíregyházán a szelek 25%-a ÉK-i, míg 22%-a DNY-i).

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave