Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A) A hordalékkúpokon kifejlődött tájak

A Duna–Tisza közén, a Gödöllői-dombságtól a Bácskai-síkvidékig húzódik az a nagy kiterjedésű hordalékkúp-maradvány, ami az Alföld legnagyobb kiterjedésű (7400 km2Lóki 2000) – Kiskunságnak is nevezett – középtájának a szerkezetét képezi. A jórészt lepel- és buckahomokkal, részben löszös üledékkel fedett enyhén hullámos felszínű táj domborzatilag elkülönül a környezetétől: az ÉNy–DK-i tengelyű központi része óraüvegszerűen, mintegy 30-40 m-rel magasodik a Tisza és a Duna ártéri szintje fölé (7.2. ábra). Ez ugyan jellemző a hordalékkúpok szerkezetére, de a Kiskunság genetikájának tisztázása a hazai geomorfológia évszázados szakmai vitáira nyúlik vissza. Az első vitatott kérdéskör a Kiskunság korához kapcsolódik. A Cholnokytól (1910) származó, monoglacialista alapú elképzelés szerint a Duna-völgy állandó, a mainak megfelelő észak-déli folyásirányú volt. Ezek szerint a jégkorszakban a Duna–Tisza közét (és az egész Alföldet) lösztakaró fedte, amire a Duna völgyéből ÉNy-i irányú szelek homokot halmoztak fel. Ezt az elképzelést – már a szelvények ismeretében is – többen követték: Miháltz (1967), majd Molnár (1977) osztották a hordalékkúp Cholnoky-féle formálódásának koncepcióját, de annak szárazzá válását a riss glaciálisig vezették vissza, és 100-120 m vastag futóhomokösszletet feltételeztek a táj középső részében (7.3. ábra).

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave