Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A teraszokat átalakító tényezők

A Duna mentén hosszan végighúzódó, egységes teraszt sehol sem lehet találni. Ennek egyik oka a tektonizmusban keresendő, ugyanis a teraszok törések mentén feldarabolódtak, és különböző magasságokba emelkedtek. Ezért a leginkább összefüggő a legfiatalabb terasz, de minél idősebb, annál fragmentáltabbá vált. A teraszok felszabdaltságát tovább növelték a mellékpatakok eróziós és deráziós völgyei. Ezek általában az alattuk lévő teraszra nyílnak, s gyakran maguk is teraszokkal rendelkeznek (Pécsi 1991). Teraszok csak szűkülő völgyekre jellemzőek, s csak akkor maradhatnak fenn, ha a folyó oldalazó eróziója később sem mossa alá a teraszt, nem pusztítja el. Mivel a Duna teraszrendszere a Visegrádi-szorosban a legszűkebb, itt az oldalazó erózióval magyarázható az V. és VI. terasz hiánya.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave