Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A miocén végének ősföldrajzi vázlata

A mintegy 12 millió éve kezdődő pannon időszakban főként lemeztektonikai okok miatt kialakult medence süllyedése viszonylag gyors volt (a külső-kárpáti óceáni kéreg szubdukálódott, emiatt a magasabban lévő kontinentális kéreg elvékonyodott, és egy ún. ívmögötti medence jöhetett létre). A feltöltődés hatására a tengeri állapot fokozatosan megszűnt, aminek elsődleges oka a Földközi-tengerrel való kapcsolat megszakadása volt. A tenger nagyon eltérő mélységű volt: legmélyebb pontjain akár 900 méteres mélységű lehetett, a peremeken jóval kisebb értékeket mutatott. A medence súlypontja fokozatosan a DK-i felére tevődött (1.16. ábra). Az egyre sekélyebbé és fokozatosan tóvá alakuló víztömeg 8-12‰-es sótartalmúvá édesedett. Ilyen körülmények között a tó besűrűsödött volna (ez a szarmata végén rövidebb időre ki is alakulhatott), de a vízháztartás úgy tudott helyre állni, hogy a sós víz jelentős része – feltehetően a Vaskapun keresztül – lefolyt, és a csapadékból származó utánpótlás egyensúlyt tudott tartani a vízállásban (Müller 2000a). A vízszint alakulásáról a Mecsek és a Dunántúli-középhegység déli és délkeleti kitettségű peremein található abráziós színlők tanúskodnak, illetve az erősebb hullámveréses parti zónákban keletkezett az üveghomoknak nevezett anyag (az üveggyártás alapanyaga).

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave