Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A negyedidőszak tagolása és ősföldrajzának néhány kérdése

A negyedidőszak folyamatainak kiemelkedő szerepük volt a jelenlegi felszín, illetve a felszíni formák kialakításában. Így aztán a kérdés inkább az, hogy melyik felszínrészt nem érintették az ekkor ható folyamatok (pl. lösz vagy homok felhalmozódása, periglaciális hatások). A pleisztocént – helyesen – a klíma jelentős hűlésével azonosítjuk, de a kép sokkal színesebb volt. Ha csak a középhőmérsékletet nézzük, az egyes szakaszokban a mainál 10 °C-kal hidegebb, másokban pedig néhány fokkal melegebb is előfordult. Természetesen ezekhez a drasztikus változásokhoz igazodtak a felszínt alakító folyamatok, a vegetáció és az állatvilág is. Ezek az átalakulások – legalábbis a pleisztocén kezdetén – nem azonnaliak voltak, ebből ered az időszak kezdetének problémája is. Ugyanis sokfajta szempontból lehet a negyedidőszak kezdetét megadni, ezért nagyon más értéket eredményez, ha a vegetáció, az élőlények fejlettsége, a felszíni formák (pl. teraszok, édesvízi mészkőszintek) vagy a paleotalajok által megszabott határt tekintjük. Épp ezért nem egyszerű feladat őket összefésülni, és ez alapján a pleisztocén kezdetének időpontját rögzíteni.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave