Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


Magyarország löszeinek néhány természetföldrajzi kérdése

A lösz szemcseösszetételét tekintve durva kőzetliszt (0,01-0,05 mm szemcseátmérővel), amely porózus, állékony, rétegzetlen, meredek falban is megálló, víz hatására könnyen pusztuló enyhén diagenizált kőzet. Ásványos alkotórészét nagyrészt a kvarc jelenti (50-70%), alárendelten agyagásványokat és 1-20%-ban a szemcsék kötődését is biztosító karbonátokat tartalmaz (Pécsi 1993). A karbonátok szolgáltatják az egykori talajvízszint határán felhalmozódó mészkonkréciók anyagát is. Magyarországon a lösz tárgyalásának azért kell kiemelt szerepet kapnia, mert rajta kitűnő, termékeny talajok képződnek, ugyanakkor a síkságok kevés építőanyagának egyik forrását is jelenthetik, hiszen a hazai téglagyárak alapanyag-szükségletüket löszből és gyakran folyóvízi agyagból nyerik.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave