Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


Az éghajlat és a társadalom kapcsolatának néhány kérdése

A társadalmi-gazdasági tevékenységek eltérő módon érzékenyek az éghajlati változásokra. Leginkább a mezőgazdaság, az építőipar és az energiatermelés érintett ebben a kérdésben. A másik irányból ugyanilyen súlyú kérdések tehetők fel: ezek a gazdasági ágazatok miként befolyásolják az éghajlati rendszer állapotát (Mezősi 2008). Ha az első módon közelítjük meg a kérdést, akkor például az eltérő mértékű és időbeli eloszlású középhőmérséklet vagy vízellátottság, esetleg a szélsőségek miatt a vegetációs szakaszok különbözőségéig jutunk, hogy a termés csökkenésére találjunk magyarázatot. Fel lehet tárni azokat a természeti erőforrásokat és adottságokat is, amelyek célszerűen hasznosíthatóak, ilyen például a szél- vagy a napenergia. Ebből a nézőpontból elemezni lehet azt is, hogy miként és mennyire célszerű idomulni az éghajlati elemek előrevetített rövid távú változásaihoz: például a növekvő tendenciát mutató hőmérséklethez, a gyakoribb szélsőségekhez (zivatarokhoz, nagy intenzitású esőkhöz) és az éghajlati veszélyekhez.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave