Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A hazai növényzetet befolyásoló és átalakító antropogén hatások

A Kárpát-medencét egyed- és fajgazdagsága (közel 3000 növény- és 43 000 állatfaj), sokszínű és változatos ökológiai rendszere alapján a kontinens leggazdagabb vegetációjú területei közé sorolják. A medence társadalma ezt a környezetet használta – ami leginkább a vegetáció állapotát befolyásolta. Az intenzívebb hatások első komolyabb nyomai több mint 3-4 ezer évre, a bronzkorig vezethetők vissza. Az egyre nagyobb területeket érintő és egyre hatékonyabb mezőgazdaság térhódításának következménye a vegetáció természetes jellegének csökkenése, átalakulása természetközelibe, majd antropogén jellegűbe. Az emberi hatás eredményeképpen a vegetációban a diverzitás – a természetes körülményekhez képest – csökkent (ma már például gyakori a monokultúrás hasznosítás), az elemek egyébként kiegyensúlyozott körforgása gyakran felborul. A változó környezethez a növényzet természetes körülmények között természetes szelekcióval válaszol, ugyanakkor antropogén hatásra (a nemesítéssel) a fajtaváltozatosság is átalakult. A tapasztalat szerint természetes körülmények között a társulások működőképessége néhány száz, ezer év nagyságrendű lehet, mesterséges behatásra ennek a százada.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave