Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A nagytáj helyzete, kialakulásának fontosabb szakaszai

Az Alföld domborzatilag egyszerűbben, ugyanakkor tájföldrajzilag nehezebben meghatározható egység: az ország területének csaknem felét magában foglaló, domborzatilag 200 m-nél alacsonyabb síkság, amelyet a hasonló genetika (tektonikus okok miatti süllyedés, folyóvízi üledékek és löszök akkumulációja), medencehelyzet, illetve az ehhez csatlakozó éghajlati, vízrajzi, vegetációs és talajadottságok foglalnak egybe. Éppen ezen okok miatt a szomszédságától sem szerkezetileg, sem alaktanilag nem különül el élesen mindenütt. A felszínt két nagyobb domborzattípus jellemzi (Marosi 2000): a hordalékkúpok és az ártéri síkok (mindkettő lösz borította kiemelkedéssé fejlődhet). A kialakulásuk következménye ez a szerkezet, amelyet korábban (1.3. fejezet) részletesen bemutattunk. Az Alföld jelenlegi formakincsét a medencesüllyedés és az ezeket kitöltő fiatal harmadés negyedidőszaki üledékek alkotják, amelyek kezdetben tengeri, majd tavi és a pliocén eleje óta folyóvízi eredetűek, s amelyen főként a negyedidőszakban hordalékkúpok és közöttük folyóvízi árterek formálódtak. A síkság a süllyedések intenzitásának változásával, a szél eolikus tevékenységével és a lösz akkumulációjával további finomabb változásokat szenvedhetett.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave