Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A Kisalföld középtájainak genetikai vázlata és természetföldrajzának néhány kérdése

A Kisalföld – illetve a középső részének nagy területét képviselő Győri-medence – nagyobb részét ártéri hordalékkúpsíkságok alkotják, amelyek Pozsonytól Komáromig húzódnak a hazai részen több mint 100 km hosszúságban és 60-80 km szélességben. Ezt a geomorfológiai formát képviselik a Szigetköz, a Mosoni-síkság a Rábaköz és a Fertő–Hanság-medence kistájai (a morfológiai formához kapcsolódó táj nagyobb része – a Csallóköz – Szlovákia területére esik). A Győri-medencében a Duna kavicsos hordaléka közel 250-300 m vastag, ami nagy mennyiségű ivóvi-zet tárol. A homokos durva kavicsrétegek normális rétegtani sorrendben települnek egymásra, valószínűleg a pleisztocén kezdete óta. A Duna ma a hordalékkúp kiemelkedő tengelyében folyik (hordalékkúp-építő, illetve összetett medertípussal – 3.6. ábra) a hordalékkúp déli peremén a Mosoni-Duna, az északin pedig a Kis-Duna található. A Győri-medence két nagyon karakteres és sokat elemzett kistája a Szigetköz, valamint a Fertő-medence és a Hanság (pl. Kogutowicz 1930, Barczi et al. 2004).

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave