MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az Európai Unió versenyjoga
6. Összefoglalás
- A könyv utolsó fejezetében bemutatott állami támogatások joga az állami versenyjog és bizonyos szempontból az egész uniós versenyjog legfontosabb területe. Számos jogszabály, ítélet, még több bizottsági határozat és még mindig nem kevés „soft law” szövevénye teszi próbára a témával ismerkedni kívánó olvasót. Az állami támogatások versenyjogi megítélése már csak azért is kiemelt figyelmet érdemel Magyarországon, mert e területen számos újdonsággal, tanulnivalóval szolgált az EU-csatlakozás. Az EU antitröszt szabályait a jogharmonizáció révén már a tagság előtt „begyakorolták” a piaci szereplők, az állami támogatások versenyjogi ellenőrzése azonban alapvetően újszerű kihívások elé állította nemcsak az állami hatóságokat, hanem a vállalkozásokat is.
- Az uniós jog főszabályként tiltja azokat a belső piaci kereskedelmet érintő támogatásokat, amelyek teljesítik a 107. cikk (1) bekezdés feltételeit. Az állami támogatás fogalma nagyon széles körű, melynek értelmezésében meghatározó szerepet játszott a Bíróság.
- Az állami támogatásnak minősülő intézkedéseket főszabályként a Bizottságnál előzetesen be kell jelenteni, itt is él a fúzióknál látott „stand-still” kötelezettség. A be nem jelentett vagy az engedély előtt odaítélt támogatások jogsértőek, melyeket az utóbbi időben a Bizottság következetesen visszafizettet. A Bizottság viszonylag szoros határidők mellett hozza meg döntését, amellyel megengedi, megtiltja vagy feltételekkel engedélyezi a támogatást. Vannak azonban olyan támogatások is, amelyek bizonyos feltételekkel mentesülnek e procedúra alól: a legfontosabb idevonatkozó szabályokat különféle, a jövőben egységesítendő csoportmentesítő rendeletek írják le.
- A bejelentésköteles támogatásokat a Bizottság a 107. cikk (2) és (3), illetve néhány sajátos ágazati rendelet alapján értékeli. A számos versenypolitikán kívüli, háttérben felsejlő szempont mellett az utóbbi években itt is egyre nagyobb teret kap az alapos közgazdasági igényű versenyhatás-elemzés. A támogatási programok íróit segíthetik a Bizottság által támogatástípusként kiadott közleményei, iránymutatásai és egyéb címeket viselő „soft law” szabályai, melyekből megismerhetők azok a feltételek, támogatásintenzitások, amelyek alapján a pozitív vagy éppen negatív fogadtatás előre jelezhető. A számos kivételi lehetőség miatt messze nincsen abszolút támogatástilalom az EU-ban: támogatást lehet adni, csak meghatározott feltételek és játékszabályok mellett.
- Az EU versenyjog e területén nem játszanak jelentős szerepet a jogalkalmazásban a tagállami szervek. A döntéshozatal Brüsszel-centrikus. Az eljárások érdekessége, hogy abban a támogatás érintettje, a vállalkozás érdemben nem vesz részt, az „ügyfél” csak és kizárólag a tagállam. Az állami támogatás ügyekért felelős nemzeti szervek alapvetően adminisztratív funkciót látnak el, segítve a Bizottság ellenőrző munkáját. Tagállami bíróságok előtt is ritka az állami támogatásokhoz kötődő perlekedés, a „private enforcement” azonban még az antitröszt joghoz képest is embrionális állapotban van e téren.
Tartalomjegyzék
- Az Európai Unió versenyjoga
- Impresszum
- Előszó
- Rövidítések jegyzéke
- I. fejezet: Verseny, versenypolitika
- II. fejezet: Az EU versenyjogának általános része
- III. fejezet: Versenykorlátozó megállapodások: az EUMSz 101. cikke
- 1. Bevezetés
- 2. A 101. cikk (1) bekezdésének tényállási elemei
- 3. A 101. cikk (2) bekezdése: semmisség
- 4. A 101. cikk (3) bekezdése
- 5. A 101. cikk alá eső versenykorlátozás-típusok
- 5.1. Csoportosítási lehetőségek
- 5.2. Kartellek
- 5.3. Versenytársak közötti együttműködések
- 5.3.1. Az együttműködésről általában
- 5.3.2. Közös kutatás és fejlesztés
- 5.3.3. Közös gyártás és szakosítás
- 5.3.4. Közös beszerzés
- 5.3.5. Közös értékesítés
- 5.3.6. Szabványosítási megállapodások
- 5.3.7. Környezetvédelmi megállapodások
- 5.3.8. Kereskedelmi kiállítások szervezése
- 5.3.9. Hírközlési együttműködések
- 5.3.1. Az együttműködésről általában
- 5.4. Vertikális megállapodások
- 5.4.1. A vertikális korlátozások versenypolitikai megítélése az EU-ban
- 5.4.2. A vertikális korlátozások előnyei és hátrányai
- 5.4.3. A vertikális korlátozások jogi megítélése
- 5.4.4. A 101. cikk (1) bekezdésének alkalmazása
- 5.4.5. A vertikális korlátozások csoportmentessége
- 5.4.6. A vertikális korlátozások egyedi értékelése
- 5.4.7. Jellemző vertikális értékesítési módok és vertikális korlátozások
- 5.4.7.1. A viszonteladási ár megkötése
- 5.4.7.2. Kizárólagos forgalmazás és területi védelem
- 5.4.7.3. A kereskedő beszerzéseinek korlátozása
- 5.4.7.4. Szelektív értékesítési rendszerek
- 5.4.7.5. Internetalapú értékesítéshez kötődő korlátozások
- 5.4.7.6. Franchise-megállapodások
- 5.4.7.7. Kizárólagos szállítás
- 5.4.7.8. Áruházláncokhoz kötődő korlátozások
- 5.4.7.9. Gépjármű-forgalmazás és a kapcsolódó utópiacok, szolgáltatások
- 5.4.7.10. Szellemi tulajdonnal kapcsolatos vertikális megállapodások
- 5.4.7.1. A viszonteladási ár megkötése
- 5.4.1. A vertikális korlátozások versenypolitikai megítélése az EU-ban
- 5.1. Csoportosítási lehetőségek
- 6. Összefoglalás
- 1. Bevezetés
- IV. fejezet: A piaci erőfölénnyel való visszaélés: a Szerződés 102. cikke
- 1. Bevezetés
- 2. A 102. cikk és más versenyszabályok kapcsolata
- 3. Példák az érintett piac meghatározására
- 4. A piaci erőfölény
- 5. Visszaélés az erőfölényes helyzettel
- 6. Kimentések, kivételek a 102. cikk tilalma alól
- 7. Összefoglalás
- 1. Bevezetés
- V. fejezet: A 101. és 102. cikkek alkalmazása
- 1. Bevezetés
- 2. Jogforrások
- 3. Az Európai Bizottság eljárása
- 4. Szankciók az EUMSz 101. és 102. cikkeinek megsértése esetén
- 5. Az Európai Unió Bíróságának szerepe
- 6. A tagállami szintű jogalkalmazás problémái
- 7. Összefoglalás
- VI. fejezet: A vállalkozások közötti koncentrációk ellenőrzése
- 1. Gazdasági és jogi háttér
- 2. A Fúziós Rendelet hatálya
- 3. Az uniós méretű koncentrációk értékelése
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. A releváns piac
- 3.3. A piaci versenyhatások vizsgálata
- 3.1. Bevezetés
- 4. Eljárási szabályok
- 5. A bírósági felülvizsgálat tapasztalatai
- 6. Összefoglalás
- VII. fejezet: Versenykorlátozó állami intézkedések: a versenyjogi effet utile
- VIII. fejezet: Állami kereskedelmi monopóliumok: az EUMSz 37. cikke
- 1. Bevezetés
- 2. A 37. cikk alkalmazásának története
- 3. Az állami kereskedelmi monopóliumok fogalma
- 4. A tagállamok 37. cikkből adódó kötelezettségei
- 5. A 34. cikk alkalmazása a kereskedelmi jellegű állami monopóliumokra
- 6. Kivételek a 37. cikk alól
- 7. Lenni vagy nem lenni?
- 8. Jogalkalmazási kérdések
- 9. Összefoglalás
- 1. Bevezetés
- IX. fejezet: Kizárólagos jogok, állami vállalkozások, közszolgáltatások: az EUMSz 106. cikke
- 1. Bevezetés
- 2. A 106. cikk (1) bekezdése – tagállami kötelezettségek
- 2.1. Az állam és a privilegizált vállalkozások közötti szoros kapcsolat problematikája
- 2.2. A 106. cikk (1) bekezdésében foglalt vállalkozási kör
- 2.3. A 106. cikk (1) bekezdése szerinti tagállami felelősség terjedelme
- 2.4. A 106. cikk (1) bekezdésével együtt alkalmazott rendelkezések
- 2.5. Az állami intézkedés és a vállalkozási magatartás közötti kapcsolat
- 2.6. A gazdasági szabadságok és a 106. cikk (1) bekezdés
- 2.1. Az állam és a privilegizált vállalkozások közötti szoros kapcsolat problematikája
- 3. Közszolgáltatások és versenyjog
- 4. A 106. cikk (3) bekezdése – jogalkalmazási kérdések
- 5. Összefoglalás
- 1. Bevezetés
- X. fejezet: Az állami támogatások versenyjogi ellenőrzése
- 1. Bevezetés
- 2. A tiltott állami támogatások fogalma
- 3. Állami támogatások összeegyeztethetősége a belső piaccal
- 4. Fontosabb támogatási részletszabályok
- 5. Az állami támogatások ellenőrzésének eljárásjoga
- 5.1. A szereposztás és a játékszabályok
- 5.2. A transzparencia fontossága
- 5.3. A Bizottság eljárása
- 5.4. Az EU Bíróságának szerepe
- 5.5. A tagállami szintű jogalkalmazás
- 5.1. A szereposztás és a játékszabályok
- 6. Összefoglalás
- Jelentősebb bírósági ítéletek
- Bibliográfia
- Jogesetjegyzék
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 613 8
„A hét évvel ezelőtt megjelent mű új kiadása az európai versenyjog újabb fejleményeivel felfrissítve tartalmaz a vállalkozók számára olyan fontos tudnivalókat, mint az autósoknak a KRESz. …Az uniós versenyjoggal foglalkozni két okból sem haszontalan: egyrészt a magyar versenytörvény is jelentős részben az uniós fejleményeket követi …, másrészt az Európai Unió belső piacán tevékenykedő vállalkozásoknak az uniós játékszabályokat ismerniük elengedhetetlen.” – részlet Vörös Imre ajánlójából.
Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-az-europai-unio-versenyjoga//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
