Megkerülhetetlen tény, hogy a bonyolult alkufolyamatok következtében a különböző érdekek egyeztetésére általában nem az optimális szinten, hanem jóval ez alatt, a „legkisebb közös nevező” megtalálásával kerül sor. Jelentős veszély, hogy az alkukban résztvevők számának növekedésével a közös nevező szintje egyre lejjebb süllyed, s a rendszer hatékonysága így fokozatosan csökken. A minősített többségi szavazás általánossá tétele segít az operatív képesség megőrzésében, de teljes megoldást mégsem ad. Ha bármelyik tagállamnak sorozatosan érdekei ellenére meghozott uniós döntésekhez kellene alkalmazkodnia, akkor ezek tényleges végrehajtása és hazai kommunikációja súlyos gondokat okozna, és legitimációs problémákat is fölvetne, ami az egységes európai projektet sodorná veszélybe. Az egyes országok érdekérvényesítő képessége eltérő, az ismert tényezők (gazdasági erő, népesség stb.) mellett az általuk preferált megoldások elérése nagymértékben függ az egyes politikák hazai koordinációjának hatékonyságától is. Ennek az államigazgatási szerveken túl ki kell terjednie az üzleti szféra bevonására. Az üzleti szektor figyelemmel kíséri, sőt maga is alakítani próbálja az uniós politikákat. Ezek terebélyesedésével és az EU-struktúrák összetettebbé válásával a különböző érdekcsoportok szerepe is egyre növekszik. Nem pusztán ezek számának gyarapodása következett be, hanem egyre professzionálisabb jelleget öltve, szektoronként tagoltan megjelenve főként Brüsszelre összpontosítanak, de a tagállami fővárosokban is jól érzékelhető hatást gyakorolnak. Mára így egy nagyságában a washingtoni lobbikörhöz hasonlítható, de attól különböző jellegű és összetételű, európai integrációs ügyekre specializálódott sűrű szövésű nemzetközi lobbihálózat jött létre, melynek tagjai között konzulens cégek, ügyvédi irodák, nagyobb önálló vállalatok, civil és zöld szervezetek, szektorális tömörülések, regionális képviseletek egyaránt megtalálhatóak. Fő céljuk az üzleti szféra és az uniós, illetve tagállami adminisztrációk közötti kapcsolatok formálása. Az egyes uniós politikákat kezdettől fogva végigkísérik és sok esetben hatékonyan befolyásolják. Az egységes piac közös szabályainak kialakításakor a hagyományos lobbicégek mellett aktív szerepet játszottak maguk a multinacionális vállalatok is.