MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
K
kábítószer
A Btk. 282–283. § alkalmazásában kábítószeren
- az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott anyagokat,
- az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotrop anyagokat, valamint
- az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében meghatározott pszichotrop anyagokat kell érteni. [Btk. 282. § (1) bek., Btk. 282/A. § (1) bek., Btk. 282/B. § (1) bek., Btk. 282/B. § (2) bek. a) és b) pont, Btk. 282/C. § (1) és (2) bek., Btk. 283/A. § (1) bek., Btk. 286/A. § (2) bek.]
kábítószer előállításához szükséges anyag, berendezés vagy felszerelés
Olyan anyag, berendezés vagy felszerelés, amelynek segítségével közvetlenül már maga a fogyasztható kábítószer hozható létre. [Btk. 282. § (3) bek. b) pont]
kábítószerfüggő személy
Olyan személy, akinél viselkedési, kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese jelentkezik, amelyik ismételt használatot követően alakulhat ki. Egészségügyi Világszervezet Betegségek Nemzetközi Osztályozása 10. revíziója. [Btk. 282. § (2) bek. a) pont, Btk. 282/A. § (2) bek. a) pont, Btk. 282/C. § (1), (2) és (5) bek., Btk. 283. § (1) bek. e) és f) pont]
kábítószer-függőséget gyógyító kezelés
Olyan kezelés, amelynek célja a kábítószer-függőség megszüntetése. Lásd a 42/2008. (XI. 14.) EüM–SZMM együttes rendeletet a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól. [Btk. 283. § (1) bek. f) pont]
kábítószer-használatot kezelő ellátás
Olyan ellátás, amelynek célja a kábítószer-fogyasztás kezelése. Lásd a 42/2008. (XI. 14.) EüM–SZMM együttes rendeletet a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól. [Btk. 283. § (1) bek. f) pont]
kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetőleg szer
Olyan kábítószernek nem minősülő anyag, amely fogyasztásának eredményeként bódult állapotba kerülhet annak fogyasztója. [Btk. 282/B. § (5) bek.]
kár
A bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. (Btk. 137. § 5. pont) [Btk. 137. § 5. pont, Btk. 300/C. § (3) bek., Btk. 313/C. § (1) bek. c) pont, Btk. 318. § (1) bek., Btk. 323. § (1) bek., Btk. 324. § (1) bek.]
katona
A Btk. vonatkozásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, valamint a Rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja. [Btk. 122. § (1) bek., Btk. 357. § (1) bek., Btk. 366. § (1) bek., Btk. 366. § (2) bek. a) pont]
katonai bevonulási kötelezettség
A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság által kiadott behívóparancsra, az azon megjelölt okirataival, a parancsban meghatározott időpontban és helyre köteles a katonai szolgálat teljesítése céljából bevonulni. [Btk. 334. § (1) bek.]
katonai bűncselekmény
A Btk. XX. fejezetében meghatározott bűncselekmény. [Btk. 6. § (2) bek., Btk. 42. § (2) bek. c) pont, Btk. 122. § (4) bek.]
katonai érdekű szolgálat
Olyan tevékenység, amelynek célja a katonai tevékenység eredményes előmozdítása. [Btk. 154. § (1) bek.]
katonai fogda
A katona által elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés – a törvényben meghatározott körben – nem büntetés-végrehajtási intézetben, hanem katonai fogdában hajtandó végre. [Btk. 127. § (1) bek.]
katonai mellékbüntetések
Katonával szemben a rendfokozatban visszavetés, és a várakozási idő meghosszabbítása mellékbüntetés büntetés mellett szabható ki. Katonai mellékbüntetés alkalmazásának nincs helye katonai büntetés mellett, vagy ha a katonát a közügyektől eltiltják. [Btk. 130. § (1) bek.]
katonai parancsnok
Katonai szervezet vagy szervezeti elem egyszemélyi vezetője. [Btk. 160. §]
katonai szolgálat
A katonai szolgálat keretében a hadköteles fegyveres katonai szolgálatot teljesít. Hazánkban a katonai szolgálat célja a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében a hadkötelesek kiképzése, felkészítése a katonai feladatokra, illetőleg a Honvédség védelmi képességének erősítése. [Btk. 154. § (1) bek., Btk. 335. § (1) bek., Btk. 336. §, Btk. 338. § (2) bek., Btk. 343. § (1) bek., Btk. 347. §, Btk. 367. §]
katonai szolgálat (teljesítése) alól kivonja magát
Katonai szolgálatát nem teljesíti, azt elkerüli. [Btk. 335. § (1) bek., Btk. 343. § (1) bek., Btk. 346. § (1) és (2) bek.]
katonai szolgálat teljesítését megtagadja
A katonai szolgálat teljesítésének nyíltan, kifejezetten ellenszegül. [Btk. 336. §]
kegyelem
Büntethetőségi akadály. Az eljárási kegyelem a büntetőeljárás megindítását, illetve lefolytatását zárja ki, míg a végrehajtási kegyelem a szankció kikényszerítésének gátja. A közkegyelmet az Országgyűlés, az egyéni kegyelemet a köztársasági elnök gyakorolja. [Btk. 32. § c) pont, Btk. 66. § c) pont]
kegyelmi mentesítés
A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés egyik formája. A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha a Btk. szerint ennek egyébként nincs helye. [Btk. 101. § c) pont, Btk. 106. §]
kényszer
Ellenséges érzületű fizikai ráhatás, amely általában erőszakban nyilvánul meg, s az akarati képességet befolyásolja. [Btk. 22. § c) pont, Btk. 26. § (1) bek.]
kényszergyógykezelés
Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. A kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt intézetben hajtják végre. A kényszergyógykezelés legfeljebb a cselekményre megállapított büntetési tétel felső határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény esetén legfeljebb húsz évig tart. Ha ezt követően az Eütv.-ben meghatározott feltételek fennállása miatt szükséges, a kényszergyógykezeltet pszichiátriai intézetben kell elhelyezni. A kényszergyógykezelést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. [Btk. 70. § (1) bek. 3. pont, Btk. 74. § (1) bek.]
kényszerít
Valakit – annak akarata ellenére – valamilyen magatartás tanúsításra rávesz, arra kötelez. [Btk. 174. §, Btk. 174/B. § (1) bek., Btk. 197. § (1) bek., Btk. 198. § (1) bek., Btk. 242/A. § (1) bek., Btk. 261. § (1) bek. a) pont, Btk. 273. § (1) bek., Btk. 323. § (1) bek.]
kényszermunka
Olyan munka. amelyet az azt végző nem önkéntesen, hanem – fizikai vagy pszichikai – kényszer hatására végez (általában ellenszolgáltatás nélkül). [Btk. 195. § (3) bek.]
kereskedelem
Olyan tevékenység, amely során valaki haszonszerzésre törekedve árut, szolgáltatást stb. mások számára hozzáférhetővé tesz. [Btk. 261/A. § (3) bek. a) pont, Btk. 263/A. § (1) bek. b) pont]
kereskedik
Valaki haszonszerzésre törekedve árut, szolgáltatást stb. mások számára hozzáférhetővé tesz. [Btk. 173/I. § (1) bek., Btk. 195/A. § (3) bek., Btk. 264/C. § (1) bek., Btk. 281. § (1) bek., Btk. 282. § (3) bek. b) pont, Btk. 282/A. § (1) bek., Btk. 282/B. § (2) bek. a) és b) pont, Btk. 282/C. § (2) bek., Btk. 283/A. § (1) bek., Btk. 300/E. § (1) bek. c) pont, Btk. 304/A. §, Btk. 311. § (1) bek., Btk. 311/A. § (1) bek., Btk. 313/D. §, Btk. 329/B. § (1) bek. b) pont]
készenléti szolgálat
Olyan szolgálat, amely során a szolgálatot ellátónak valamilyen szolgálati feladat ellátása céljából a szolgálat helyére figyelemmel is elérhető helyen kell rendelkezésre állnia. [Btk. 348. § (1) bek.]
készít
Előállít. [Btk. 195/A. § (3) bek., Btk. 263. § (1) bek., Btk. 263/A. § (1) bek. a) pont, Btk. 263/A. § (1) bek. b) pont, Btk. 265. §, Btk. 275. § (1) bek. a) pont, Btk. 279. § (1) bek., Btk. 282. § (3) bek. b) pont, Btk. 300/E. § (1) bek. a) pont, Btk. 304/A. §, Btk. 313/B. § (1) bek., Btk. 313/D. §, Btk. 329/B. § (1) bek. a) pont]
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
A Btk. 313/B–313/D. § alkalmazásában készpénz-helyettesítő fizetési eszközön a külön jogszabályban meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, továbbá az utazási csekket és a váltót kell érteni, feltéve, hogy az a másolással, hamisítással vagy jogosulatlan felhasználással szemben védett. A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:
- a csekk,
- az elektronikus pénz,
- a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét. (Hpt. 2. számú mellékelt, I. rész 5.1 pont) [Btk. 313/B. § (1) és (2) bek., Btk. 313/C. § (1) bek. b) pont, Btk. 313/C. § (7) bek., Btk. 313/E. §]
kétes követelés
Kétes követelés az olyan követelés, amelynek jogalapja, illetőleg fennállása bizonytalan. [Btk. 290. § (1) bek. b) pont]
kétszeres leszállás
Kísérlet és bűnsegély esetében, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke:
- tízévi szabadságvesztés, ehelyett kétévi szabadságvesztést;
- ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi szabadságvesztést;
- kétévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést;
- egyévi szabadságvesztés, ehelyett büntetést a Btk. 38. § (3) bek. alapján lehet kiszabni. [Btk. 87. § (3) bek.]
kettős felhasználású termék
Kettős felhasználású terméknek minősül az a termék – ideértve a szoftvert és technológiát is –, amely katonai és polgári célra egyaránt felhasználható. [Btk. 287. § (1) és (2) bek., Btk. 287. § (3) bek. b) pont]
kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység
Kiegészítő szolgáltatásnak minősül
- a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,
- a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése,
- a befektetési hitel nyújtása,
- a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás,
- a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés,
- a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés,
- jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás,
- a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény 6. § e)–g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás. [Bszt. 5. §. (2) bek.] [Btk. 298/D. § b) pont]
kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység
Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:
- pénzváltási tevékenység;
- fizetési rendszer működtetése;
- pénzfeldolgozási tevékenység;
- pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon. [Hpt. 3. § (2) bek.] [Btk. 298/D. § a) pont]
kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
Olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók. [275/2004. (X. 8.) Korm.rend. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, 2. § g) pont] [Btk. 281. § (2) bek. a) pont]
kiemelt védelem alatt álló kulturális javak
Az 1957. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. május 14-én kelt nemzetközi egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének 10. cikke alapján a kulturális javak kiemelt védelem alá helyezhetők, feltéve, hogy azok a következő három feltételnek eleget tesznek:
- az emberiség számára kiemelkedő jelentőségű kulturális örökségek;
- a kulturális javakat megfelelő belső jogi és közigazgatási intézkedések védik, amelyek elismerik azok kivételes kulturális-történelmi értékét, és biztosítják legmagasabb szintű védelmüket;
- nem használják azokat katonai célokra vagy katonai területek megvédésére, továbbá a kulturális javak felett felügyeletet gyakorló állam nyilatkozatot tett, amelyben megerősíti, hogy nem kerül sor ilyen célú felhasználásra. [Btk. 160/B. § (3) bek., Btk. 160/B. § (5) bek. 3. pont]
kifejleszt
Olyan tevékenység, amely az adott anyag, technológia, eljárás stb. alkalmazhatóságának megvalósítására irányul. [Btk. 264/C. § (1) bek.]
kifürkész
Megtud, megismer. [Btk. 178. § (1) bek., Btk. 178/A. § (1) bek. d) pont]
kihívóan közösségellenes magatartás
Olyan magatartás, amely az általánosan elfogadott társadalmi normákat durván semmibe veszi, azokkal provokatív jelleggel szembehelyezkedik. [Btk. 271. § (1) bek.]
BH2002. 421. II. A garázdaság bűncselekménye az aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés és az életveszélyt okozó testi sértés bűntetteivel bűnhalmazatban akkor állapítható meg, ha a másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmas, kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás az említett jogi minősítés alá eső testi sértési cselekményektől elkülönülten valósul meg [Btk. 12. § (1) bek., 170. § (1) bek., (3) bek. 1. ford. 2. tétel, (5) bek. 1. ford., 271. § (1) és (2) bek. a) pont].
BH1982. 501. I. A kihívóan közösségellenes erőszakos magatartás, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkoztatást vagy riadalmat keltsen, akkor is megvalósítja a garázdaságot, ha ezt az elkövetéskor nem észlelik többen [Btk. 271. §].
kihurcol
Kivisz. [Btk. 284. § (3) bek.]
kiírt
Megsemmisít. [Btk. 155. § (1) bek.]
kiképez
Az adott cselekvést, magatartást begyakoroltatja. [Btk. 266. § (2) bek., Btk. 266/A. § (2) bek.]
kimaradás
A büntetés-végrehajtással összefüggésben a kimaradás a jutalmak egyik fajtája. A kimaradás során a megjutalmazott jogosult a büntetés-végrehajtási intézetet a kimaradás tartamára elhagyni. Kimaradás annak az elítéltnek engedélyezhető, aki a szabadságvesztésből fegyházban legalább a büntetés tartamának felét kitöltötte, börtönben legalább hat hónapot, fogházban legalább három hónapot kitöltött, illetőleg, akit átmeneti csoportba helyeztek. A kimaradás tartama huszonnégy órát nem haladhat meg. A kimaradás idejére – az elítélt letétben lévő pénze terhére – a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka költőpénz kiadását engedélyezheti. Kimaradás elsősorban az elítélt családi kapcsolatainak fenntartása, a szabadulása után a munkahelyről és a lakásról való gondoskodás elősegítése érdekében engedélyezhető. Nem engedélyezhető kimaradás, ha az elítélt
- ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban;
- a kimaradással kapcsolatos magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegte.
A kimaradás az elítéltek csoportja részére is engedélyezhető. A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka dönti el, hogy a csoportos kimaradás kísérővel történik-e. A kimaradás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. [Btk. 245. § (2) bek.]
kínál
Átvételre felajánl, mást valaminek az átvételére eredménytelenül felhív. [Btk. 195/A. § (2) bek., Btk. 282/A. § (1) bek., Btk. 282/B. § (2) bek. a) és b) pont, Btk. 282/C. § (2) bek.]
kisebb érték (kár, vagyoni hátrány, mérték összege, adóbevétel csökkenésének összege)
A Btk. alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetőleg a vámbevétel csökkenése kisebb, ha ötvenezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg. [Btk. 138/A. § a) pont]
BH1985. 221. Befejezett lopás esetén a ténylegesen eltulajdonított értékhez igazodik a bűncselekmény minősítése akkor is, ha az elkövető szándéka a dolog elleni erőszakkal elkövetés megkezdése előtt kisebb érték eltulajdonítására irányult [Btk. 316. § (1), (3) bek., és (4) bek. b/1 pont].
42/2007. BK vélemény I. a keletkezett kár összege a lopás érték szerinti minősítése szempontjából nem vehető figyelembe.
kísérlet
Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. [Btk. 16. §, Btk. 87. § (3) bek.]
kishitűséget kelt
Olyan magatartás, amellyel az elkövető a katonák körében a harc, illetőleg a háború kilátástalanságának, a győzelem reménytelenségének valószínűségét hirdeti. [Btk. 366. § (1) bek.]
kiskorú
Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. [Btk. 194. §, Btk. 195. § (1) bek., Btk. 195/A. § (1) bek.]
BH2011. 184. Életveszélyt okozó testi sértés bűntettével halmazatban nem állapítható meg a kiskorú veszélyeztetésének bűntette, ha a terhelt a nevelésére, felügyeletére és gondozására bízott kiskorút életveszélyes sérülést, valamint maradandó fogyatékosságot eredményezően tettlegesen bántalmazza, majd az ennek következtében láthatóan rosszul lévő sértetthez nem hív segítséget [1978. évi IV. törvény 12. § (1) bekezdés, 170. § (1) és (4) bekezdés, 195. § (1) bekezdés].
kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy
Az a szülő, aki jogszabály, vagy hatósági rendelkezés alapján jogosult a kiskorúval kapcsolatot létesíteni, illetve fenntartani. A kapcsolattartás a rendszeres érintkezést jelenti. [Btk. 195. § (4) bek.]
kiszolgáltat
Kiad, tudomására hoz. [Btk. 147. § (2) bek.]
kitérési kötelezettség
Jogtalan támadás vagy annak közvetlen veszélye esetén a megtámadott személyt terhelő kötelezettség, amely a büntetőjogilag közömbös védekezési mód választásában áll. [Btk. 29. § (3) bek.]
kitesz
Kifejezetten az állattól való megszabadulás céljából valahol elhelyez úgy, hogy a kitétellel nem kerül más állattartó hatalma alá az állat. [Btk. 266/B. § (1) bek. b) pont]
kitiltás
A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. [Btk. 38. § (2) bek. 4. pont, Btk. 60. § (1) bek., Btk. 64. § (1) bek.]
kiutasítás, kiutasított
Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nemkívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. [Btk. 38. § (2) bek. 5. pont, Btk. 61. § (1) bek., Btk. 214. §]
BH2009. 196. A külön törvény szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel szembeni kiutasítás alkalmazhatóságánál nem a bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartama, hanem azon bűncselekménynek a büntetőtörvényben meghatározott büntetési tétele az irányadó, amelyben a bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapította [1978. évi IV. törvény 61. § (6) bek., 2007. évi I. törvény].
BH2007. 211. Kiutasítás mellékbüntetés nem alkalmazható a jövedéki orgazdaság vétsége miatt pénzbüntetésre ítélt, az országban tartózkodásával a közbiztonságot jelentősen nem veszélyeztető, Magyarországon családi kapcsolatokkal rendelkező nem magyar állampolgárral szemben [1978. évi IV. törvény 61. § (7) bek. c) pont].
kívánat
A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvező személy sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a sértett diplomáciai úton kijelentett kívánatára büntethető. [Btk. 183. § (3) bekezdés]
EBH2009. 1950. A külföldi államnak a magyarországi büntetőeljárás lefolytatásához megkívánt és nemzetközi egyezményben rögzített engedélye nem azonosítható a kívánat fogalmával; ezért az engedély beszerzésének hiánya nem lehet oka az ügydöntő határozat abszolút eljárási szabálysértés címén történő hatályon kívül helyezésének és a büntetőeljárás megszüntetésének, továbbá nem felülvizsgálati ok [1998. évi XIX. törvény 173. § (1) bek., 276. § (1) bek. c) pont, 373. § (1) bek. I/b) pont, 416. § (1) bek. c) pont, 1978. évi IV. törvény 183. § (3) bek., 2001. évi LXVII. törvénnyel kihirdetett, „Az elítélt személyek átszállításáról” szóló, Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt 1997. december 18-ai Kiegészítő Jegyzőkönyve 3. Cikk 4. bek. a) pont].
koholt bizonyíték
Koholt bizonyítéknak tekintendő az a bizonyíték, aminek a megállapítása alapjául szolgáló bizonyítási eszköz olyan manipuláción alapul, amelynek célja az, hogy a valótlan tényt valónak tüntesse fel. [Btk. 233. § (1) bek. b) pont, Btk. 235. § b) pont]
BH2002. 256. I. Ha a hamis vád egyrészt a hatóság előtt másnak bűncselekmény elkövetésével történt hamis vádolásával, másrészt koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozatalával valósul meg; az előbbi elkövetési fordulat megállapításának van helye, míg a bizonyíték koholásában megnyilvánuló magatartást a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként kell értékelni [Btk. 233. § (1) bek. a) és b) pont]. [Lásd még: BH2007. 282.]
kommunista rendszer
A kommunizmust ideológiai alapjának tartó politikai rendszer. [Btk. 269/C. §]
koncesszióköteles tevékenység
Olyan – a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott – tevékenységek, amelyeket kizárólag koncessziós szerződés alapján lehet végezni. [Btk. 296/B. § (1) és (2) bek.]
korlátlan enyhítés
Ha a törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható. [Btk. 87. § (4) bek.]
BH2003. 227. II. A terrorcselekménynek a korlátlan enyhítést lehetővé tevő „abbahagyása” nem azonos a kísérlettől való önkéntes elállással, mivel megállapíthatóságához nem szükséges a bűncselekmény kísérleti stádiumban való félbeszakadása, illetve az elkövető önkéntessége; a korlátlan enyhítés feltételeinek a megvalósulásához elegendő a cselekménynek a súlyos következmények bekövetkezése előtt, bárminemű indíték hatására történő abbahagyása [Btk. 17. § (3) bek., 261. § (5) bek.].
BH2002. 124. A kétrendbeli, életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletét megvalósító – az abortív pathológiás ittasság állapotában levő – vádlott esetében a büntetés korlátlan enyhítése csupán lehetőség, de az ún. egyszeres enyhítés alkalmazására is sor kerülhet; ugyanakkor a halmazati büntetés kiszabása esetén a különös méltánylást érdemlő körülmények vizsgálata szükségtelen [Btk. 24. § (2) bek., 87. § (2.) bek. d) pont, (4) bek. és (5) bek., 170. § (5) bek. 1. ford.].
korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – a tag nem felel. [Btk. 298/B. §] Lásd még: Gt. 111. § (1) bek.
korlátoz
Gátol, akadályoz, hátráltat. [Btk. 174/A. § a) pont, Btk. 359. § b) pont]
korlátozott cselekvőképesség
Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. [Btk. 31. § (3) bek.] Lásd még: Ptk. 12/A. § (1) bek., Ptk.14. § (1) bek.
kóros elmeállapot
A büntethetőségi akadályok egyike. Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában – így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban – követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. [Btk. 24. § (1)–(2) bek.] [Btk. 22. § b) pont, Btk. 24. § (1) bek.]
BH2011. 215. A kóros elmeállapot és az erős felindulás mellett lehetőség nyílik az emberölés enyhébben minősülő esetére, valamint a kóros elmeállapotra vonatkozó büntető anyagi jogi szabályok együttes alkalmazására [1978. évi IV. törvény 167. §-a, 24. § (2) bekezdés].
BH2000. 524. II. A büntetés korlátlan enyhítésére vonatkozó rendelkezés alkalmazására nincs alap, ha az elkövetőnek a kóros elmeállapot súlyos fokú korlátozottsága ellenére a bíróság a büntetés kiszabása esetén csupán az ún. egyszeri enyhítésre lát alapot [1978. évi IV. törvény 24. § (2) bekezdés, 87. § (2) bekezdés b) pont és (4) bekezdés].
könyvvezetés
A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. [Btk. 289. § (1) bek. a) pont] Lásd még: Számv. tv. 12. § (1) bek.
könyvvizsgálat
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is. [Btk. 289. § (1) bek. a) pont] Lásd még: Számv. tv. 155. § (1) bek.
könyvvizsgáló
A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. [Btk. 298/C. § (1) és (2) bek.] Lásd még: Gt. 40. § (1) bek.
környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény. [Btk. 286/A. § (1) bek.]
környezetkárosodás
A környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása. [Btk. 280. § (4) bek.] Lásd még: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, 4. § 13. pont.
körülmény
Tényező. [Btk. 242/C. § (1) bek.]
kötelesség elhanyagolása
A kötelesség elhanyagolásáról akkor beszélünk, ha az elkövető elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket, amelyeket a kötelessége alapján meg kellene tennie. [Btk. 320. § (1) bek.]
kötelességszegés
Kötelességszegésről akkor beszélünk, ha az elkövető a számára kötelességként előírt magatartási szabályokat cselekményével megsérti, vagyis olyat tesz, amit a számára irányadó magatartási szabály tilt, illetve olyat nem tesz, amit a számára irányadó magatartási szabály előír. A kötelesség általában morális tartalommal is bír. [Btk. 251. § (1) és (2) bek., Btk. 252. § (2) bek., Btk. 253. § (2) bek., Btk. 254. § (1) bek., Btk. 258/A. § 2. pont, Btk. 258/B. § (2) bek., Btk. 258/C. § (1) bek., Btk. 258/D. § (2) bek., Btk. 319. § (1) bek., Btk. 320. § (1) bek., Btk. 360. § (1) bek., Btk. 361. § (1) bek., Btk. 362. § (1) és (2) bek., Btk. 364. §, Btk. 365. §, Btk. 365. § e) pont, Btk. 366. § (2) bek. a) pont]
EBH2010. 2120. A szolgálatban kötelességszegés bűncselekménye kizárólag őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban, a szolgálat ellátásával szoros kapcsolatban követhető el.
BH2010. 210. I. A szolgálatban kötelességszegés bűncselekménye rendőr által kizárólag a rendőri szolgálat során a szolgálat ellátásával szoros kapcsolatban követhető el. Ha a meg nem történt balesetről a rendőr fiktív igazolást állít ki, ezzel nem katonai bűncselekményt követ el, s a cselekményének elbírálása nem tartozik a katonai büntetőeljárás hatálya alá [1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdés, 348. §; 1998. évi XIX. törvény 470. § (1) bekezdés].
BH2008. 263. Ha a büntető anyagi jogi értelemben katonának tekintendő elkövető a magatartásával egyidejűleg a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, illetőleg hivatali visszaélés bűncselekményét és a szolgálatban kötelességszegés bűncselekményét is megvalósítja, látszólagos alaki halmazat létesül és a katonai bűncselekmény nem, csupán a közélet tisztasága elleni, illetve a hivatali bűncselekmény állapítható meg [1978. évi IV. törvény 12. § (1) bek., 225. §, 250. §].
BH2000. 280. A szolgálatban kötelességszegés vétsége csak szándékosan valósítható meg, ezért nem követi el a bűncselekményt az alegység-ügyeletesi szolgálatot teljesítő katona, aki az eligazításon történő megjelenése érdekében úgy hagyja el a szolgálati helyét, hogy a távolléte idejére a helyettesét bízza meg a leváltással, de – gondatlanságból – nem győződik meg arról, hogy az a szolgálati helyét ténylegesen elfoglalta-e [1978. évi IV. törvény 13. §, 14. §, 348. § (1) bekezdés].
kötelezettség (súlyos) megszegése
Kötelezettség megszegésről akkor beszélünk, ha az elkövető a számára kötelezően előírt magatartási szabályokat cselekményével megsérti, vagyis olyat tesz, amit a számára irányadó magatartási szabály tilt, illetve olyat nem tesz, amit a számára irányadó magatartási szabály előír. A cselekmény súlyos voltának megítélése a konkrét körülmények függvényében értékelendő. [Btk. 266. § (1) bek. c) pont, Btk. 289. § (1) bek. a) pont, Btk. 289. § (2) bek., Btk. 341. §]
kötelezettség kijátszása
Az elkövető számára ismert kötelezettséghez kapcsolódó megtévesztő magatartás, amelynek eredményeként a kötelezettség teljesítése alól ideiglenesen vagy véglegesen mentesül. [Btk. 341. §]
kötelezettség megsértése
A kötelezettség megsértéséről akkor beszélünk, ha az elkövető a számára előírt magatartási szabályokat cselekményével megszegi. Általában mulasztással valósul meg. [Btk. 340. §]
kötelezettségnek nem tesz eleget
Akkor valósítja meg az elkövető, ha a számára előírt kötelezettség teljesítését elmulasztja. [Btk. 249/A. § (1) bek., Btk. 334. § (1) bek., Btk. 337. §]
követelés; teljesítése, elismerése
A követelés fizetési igény. A követelés teljesítése a fizetési igény kielégítése. A követelés elismerése annak elfogadása, hogy az jogos. [Btk. 175/A. § (1) bek., Btk. 261. § (2) bek., Btk. 290. § (1) bek. b) pont]
BH1999. 544. I. Az emberrablás és nem az önbíráskodás bűntette valósul meg, ha az elkövetők a sértettet a helyváltoztatás szabadságától valamely követelés teljesítésének a kikényszerítése céljával megfosztják, és személy elleni erőszak, illetőleg testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazásával arra kényszerítik, hogy mindaddig velük maradjon, amíg a sértett hozzátartozója a részben jogos, részben jogtalan követelésüket nem teljesíti [Btk. 175/A. § (1) bek., 273. § (1) bek.].
közbeszerzési eljárás
Olyan eljárás, amelyet az ajánlatkérőként meghatározott szervezet visszterhes szerződés megkötése céljából köteles lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. [Btk. 296/B. § (1) és (2) bek.] Lásd még: Közbesz. tv. 2. §.
közbiztonság
A közbiztonság olyan állapot, amelyben a jogalanyoknak nem kell számítaniuk életük, testi épségük, vagyonuk, működésük elleni jogtalan támadásra. [Btk. 361. § (2) bek.]
közbiztonság jelentős veszélyeztetése
A közbiztonságnak nevezett állapot sérülésének lehetősége. A veszélyeztetettség jelentős voltának megítélése jogalkalmazói kérdés. [Btk. 61. § (3) bek.]
közbiztonságot fenyegető zavar
Olyan változás lehetősége, amely a közbiztonságnak nevezett állapotot negatívan befolyásolhatja. [Btk. 361. § (1) bek. b) pont]
közbiztonságra veszélyes dolog
Ennek meghatározása a jogalkalmazó feladata a konkrét eset függvényében. Közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősül:
- az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);
- a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer);
- a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;
- az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);
- az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);
- az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló).
- az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek). [Btk. 77. § (1) bek. b) pont] Lásd még: 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről – Melléklet.
középmérték
A határozott tartamú szabadságvesztés tartamának meghatározása során a bíró számára kötelező kiindulópont. A középmértéket akként kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a felső és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni. [Btk. 83. § (2) bek.]
középület
Olyan épület, amelyek közintézmények használatában vannak. Középület például a képviselőtestület és szervei elhelyezésére szolgáló épület. [Btk. 142. § (1) bek.] Lásd még: 1991. évi XXXIII. törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról 52. § (1) bekezdés l) pont.
közérdek
A társadalomnak, illetve annak nagyobb csoportjainak érdeke. Közérdeket képez például Magyarország
- szuverenitása, területi integritása,
- alkotmányos rendje,
- honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége,
- igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége,
- külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai,
- állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása. [Btk. 182. § (2) bek.] Lásd még: 2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről 5. §.
BH2004. 305. I. Jogellenesség hiányában nem valósul meg a rágalmazás vétsége, ha az amatőr sportszervezetben funkciót betöltő vezető (versenybíró) e feladatkörében a magánvádló sportszakosztályi vezetőre olyan negatív tényközlést tartalmazó jelentést tesz, amelyet nyilvánvalóan a közérdek indokol [Btk. 10. §, 179. § (1) és (2) bek. b) pont].
közérdek veszélyeztetése
A közérdek veszélyeztetése általában akkor állapítható meg, ha arra a következtetésre lehet jutni, hogy az elkövetett bűncselekmény a köznyugalmat nagymértékben zavarta, az elkövető tartózkodási helye a bűncselekmény megvalósulásában meghatározó tényezőként szerepelt, s az elkövetőnek ehelyütt való további tartózkodása a bűnismétlés veszélyét, a köznyugalom további megzavarását eredményezné, és ezt egyéb jellegű intézkedéssel nem lehet meggátolni. [Btk. 60. § (1) bek.] Lásd még: BH1989. 179.
közérdekű adat
Közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. [Btk. 177/B. § (1) bek. b) és c) pont] Lásd még: Info. tv. 3. § 5. pont.
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései. [Btk. 177/B. § (1) bek., Btk. 300. § (2) bek. a) pont]
közérdekű bejelentés
A közérdekű bejelentés olyan körülményre, hibára vagy hiányosságra hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. Felhívhatja a figyelmet olyan magatartásra, vagy tényre is, amely jogszabályba ütközik, vagy ellentétes az erkölccsel, a gazdálkodás elveivel, illetőleg más módon sérti vagy veszélyezteti a társadalom érdekét. A közérdekű javaslat társadalmilag hasznos cél elérésére irányuló kezdeményezés. [Btk. 257. §]
közérdekű bejelentő
A közérdekű bejelentést megtevő személy. [Btk. 257. §]
közérdekű munka
A közérdekű munka a Btk. szankciórendszerében a büntetések közé tartozik. A közérdekű munkára ítélt köteles a részére – a bíróság ítéletében – meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére – előreláthatóan képes elvégezni. A közérdekű munkát az elítélt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi. A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, legkisebb mértéke negyvenkettő, legnagyobb mértéke háromszáz óra. [Btk. 38. § (1) bek. 2. pont, Btk. 49. §]
BH1994. 465. Közérdekű munkán a közérdeket szolgáló tevékenységet kell érteni; valamely település közlekedésének a biztosításához, a közbiztonság fenntartásához szükséges anyagok raktározása a közérdeket szolgálja, ezért az ilyen munkahely közérdekű munka végzésére kijelölhető [Btk. 49. §, 1979. évi 11. tvr. 60. § (1) bek., 62. § (1) bek. a) pont].
közérdekű tevékenység
Olyan tevékenység, amely a társadalom, illetve annak nagyobb csoportjainak érdekeit szolgálja. [Btk. 180. § (1) bek. a) pont]
közérdekű üzem
A Btk. 260. §-ának alkalmazásában közérdekű üzem a közmű, a közforgalmú tömegközlekedési üzem, a távközlési üzem, valamint a hadianyagot, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem. [Btk. 260. §]
közfeladatot ellátó személy
A közfeladatot ellátó személyek:
- a postai szolgáltatónál végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, a közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végző más személy,
- a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája,
- a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy,
- a mentőszolgálat tagja,
- a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő vagy a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó,
- az egészségügyről szóló törvényben meghatározott esetben az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy,
- a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, illetőleg a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott, valamint a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára, tudományos kutatója,
- az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzoltó egyesület tűzoltói feladatot ellátó tagja,
- a polgárőr a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban,
- a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház lelkésze,
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenysége gyakorlása során,
- az erdészeti szakszemélyzet az erdőben, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton végzett erdőőrzési tevékenységével, valamint a jogellenes cselekmény hatóságnak történő bejelentésével kapcsolatban,
- a villamos energiáról, a földgázellátásról, valamint a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott felhasználási helyek műszaki felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását és leolvasását végző személyek, feladataik ellátásával kapcsolatban. [Btk. 137. § 2. pont, Btk. 166. § (1) bek. e) pont, Btk. 230. §, Btk. 282/A. § (2) bek. b) pont, Btk. 282/B. § (3) bek. b) pont, Btk. 321. § (3) bek. d) pont]
BH2007. 362. A közúti személyszállítást végző taxis akkor közfeladatot ellátó személy, ha tevékenységét hatósági engedély alapján végzi [1978. évi IV. törvény 137. § 2/a) pont, 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet].
BH1996. 135. A szolgálatban levő rendőr kérésére a helyszínt biztosító személy elleni erőszakos magatartás nem a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettét, hanem a hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűntettét valósítja meg [Btk. 230. § c) pont, 231. §, 229. § (1) bek., 25/1980. (VI. 27.) MT r. 3. § b) és c) pont, 16/1980. (VII. 23.) MÉM r.].
BH1990. 10. A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettét valósítja meg, aki a gyógyító-megelőző tevékenységet folytató körzeti orvost működésével kapcsolatban tettlegesen bántalmazza [Btk. 230. § f) pont, 1972. évi II. tv. 80. § (1) bek.].
közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy
Az a személy, aki nem minősül hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személynek, de (például jogszabály, illetve szerződés alapján vagy saját elhatározásából) közfeladatot ellátó személy tevékenysége, eljárása eredményességének elősegítésére törekszik, illetőleg a közfeladatot ellátó személy ellen irányuló támadás elhárításában vesz részt. [Btk. 231. §]
közfogyasztási cikk
Az áru akkor minősül közfogyasztási cikknek, ha az a lakosság széles köre számára hozzáférhető. [Btk. 279. § (1) bek.]
közforgalmú tömegközlekedési üzem
Közforgalmú tömegközlekedési üzem mindazon köz- vagy magántulajdonban lévő létesítmény, jármű és eszköz, amelyet nyilvánosan igénybe vehető, személy- vagy teherszállításra használnak. [Btk. 260. § (4) bek.] Lásd még: 2002. évi XXV. törvény a robbantásos terrorizmus visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 52. ülésszakán, 1997. december 15-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről 1. cikk (6) bek.
közhitelű nyilvántartás
Olyan nyilvántartás, amely az abban nyilvántartott adatokat közhitelűen igazolja. [Btk. 299. §]
közjegyzői tevékenység
A közjegyző tevékenysége körében a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – a felek esélyegyenlőségének biztosításával – kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében. [Btk. 248. § (1) bekezdés] Lásd még: Közjegyzői tv. 1. § (2) bek.
közlekedés biztonsága
Komplex fogalom, amely magába foglalja a közlekedésben részt vevő személyek életének, egészségének, testi épségének, valamint a jogalanyok vagyonának sértetlenségét, háborítatlanságát. [Btk. 184. § (1) bek.]
BH2011. 156. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét és nem közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt valósít meg, aki a közlekedés biztonságát nem aktív magatartásával veszélyezteti, hanem a foglalkozása szabályainak megszegésével gondatlanságból idézi elő a sértett halálát eredményező veszélyhelyzetet [1978. évi IV. törvény 171. § (1) és (2) bekezdés b) pont, 184. § (1) és (2) bekezdés c) pont].
BH2008. 6. A közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség nem valósul meg, ha a terhelt a KRESZ szabályainak gondatlan megsértése miatt lesodródik a közútról, majd a járműve az általa előre nem látható váratlan és véletlenszerű egybeeső körülmények következtében vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetbe kerül [1978. évi IV. törvény 14. §, 184. § (1) és (3) bek.].
BH2004. 4. Nem valósul meg a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, ha az álló közlekedési jármű megrongálása a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti [Btk. 184. § (1) bek.].
közlekedés szabályainak megszegése
Olyan magatartás, amellyel az adott közlekedési ágazatra irányadó kötelező – jogszabályokban rögzített – szabályoktól eltérő magatartást tanúsít az azokat megszegő személy. [Btk. 185. § (1) bek., Btk. 186. § (1) bek., Btk. 187. § (1) bek.]
közlekedési jelzés
Olyan jelzés, amely a közlekedők számára kötelezően követendő magatartást határoz meg, vagy tájékoztatást nyújt. [Btk. 184. § (1) bek.]
közlekedési útvonal és tartozéka
A gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület. Az út tartozékának minősül a várakozóhely, a pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegy-kiadó automata, sorompó), a zajárnyékoló fal és töltés, hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok. [Btk. 184. § (1) bek.]
közlést tartalmazó zárt küldemény
Az a küldemény, amely konkrét személynek szóló információt tartalmaz, s a feladónak, küldőnek valamilyen érdeke fűződik ahhoz, hogy az csak annak jusson a tudomására, akinek azt szánták (tipikusan a címzett). [Btk. 178. § (1) bek., Btk. 178/A. § (1) bek. c) pont]
közmegbízatás
Azon megbízatások tartoznak ide, amelyek valamilyen társadalmi célt, érdeket szolgálnak. [Btk. 177. § (1) bek., Btk. 177/A. § (2) bek., Btk. 178. § (2) bek., Btk. 180. § (1) bek. a) pont]
közmunka
Olyan foglalkoztatási program, amely a munka és a gyakorlati képzés összekapcsolásával a munkavállalási hátrányok leküzdését, az álláskeresők képzettségi szintjének növelését, készségeik fejlesztését, gyakorlati tapasztalatok megszerzését teszik lehetővé. [Btk. 82. § (5) bek. f) pont]
közmű
Olyan létesítmények, amelyek a lakosság víz-, hőenergia-, villamosenergia- és gázellátását, illetve a szennyvízelvezetést biztosítják. [Btk. 142. § (1) bek., Btk. 260. § (4) bek.]
köznyugalom megzavarására alkalmasság
A joggyakorlat szerint a tényállításnak komolynak, a társadalom szempontjából közjelentőségűnek, közérdekűnek, az állami, társadalmi, gazdasági, politikai stb. viszonyok különböző eseményeire, intézkedéseire vonatkozónak kell lenni, olyannak tehát, amely objektíve alkalmas arra, hogy elterjedése folytán a közvéleményben zavar és nyugtalanság keletkezzék. [Btk. 268. §, Btk. 270/A. § (1) bek.] Lásd még: 18/2000. (VI. 6) AB határozat.
köznyugalom súlyos megzavarása
A köznyugalom súlyos megzavarása általában akkor valósul meg, ha a cselekmény a közrendet és a közhangulatot az emberek nagy számát érintően, jelentős mértékben hátrányosan befolyásolja, vagy az elkövető magatartása az említett szélesebb személyi körben pánikot vagy rémületet kelt. [Btk. 270/A. § (3) bek., Btk. 271. § (2) bek. b) pont] Lásd még: BH1993. 407.
közokirat
Az olyan papíralapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. [Btk. 274. § (1) bek. a) és b) pont, Btk. 277. § (1) bek.] Lásd még: Pp. 195. § (1) bek.
BH2011. 125. Amennyiben a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás szükségszerű eszközcselekménye valamely másik hivatali kötelesség jogtalan előnyszerzési célzatú megszegése, az előbbi bűncselekmény megállapítása mellett a hivatali visszaélés (anyagi) bűnhalmazatban megállapítása kizárt [1978. évi IV. törvény 12. § (1) bekezdés, 225. §, 275. § (1) bekezdés].
EBH2010. 2121. A hivatalos személynek az a magatartása, hogy hivatali hatáskörével visszaélve hamis közokiratot készít, annak tartalmát meghamisítja, illetőleg lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, külön hivatali visszaélést nem valósít meg. Ilyen esetben a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás megállapításának van helye [1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdés c) pont, 275. § (1) bekezdés b) pont].
EBH2010. 2118. Aki a hivatalos személy által hivatali eljárásban készített valótlan tartalmú jegyzőkönyvet ügyfélként – annak valótlanságáról tudva – aláírja, bűnsegéde a közokirat-hamisítás bűntettének [1978. évi IV. törvény 21. § (1) bekezdés, 275. § (1) bekezdés b) pont].
közösül, közösülés
A büntetőjog közösülésen a biológiai fogalmon túl érti azt is, amikor a közösülés célzatával a nemi szervek érintkeznek. [Btk. 175/B. § (2) bek. d) pont, Btk. 197. § (1) bek., Btk. 201. § (1) és (2) bek., Btk. 202. § (1) és (2) bek., Btk. 203. § (1) és (3) bek., Btk. 207. § (1) bek., Btk. 210/A. § (1) és (2) bek.]
központi értéktári tevékenység
A központi értéktári tevékenység:
- a központi értékpapír-nyilvántartás vezetése;
- az ISIN azonosító kiadása;
- a dematerializált értékpapír-előállítása, -nyilvántartása és -törlése;
- a belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása; és
- a külföldön kibocsátott értékpapírról belföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása. [Btk. 298/D. § b) pont] Lásd még: Tpt. 336. § (1) bek.
közszemlére tesz
A bírói gyakorlat szerint közszemlére tétel akkor valósul meg, ha az elkövetési tárgyat (tiltott jelképet) nyilvános, illetve olyan helyen helyezik el, ahol általában emberek járnak, és így az elkövetési tárgy észlelése előre meg nem határozható több egyén vagy pedig nagyobb számú, meghatározott személy számára válik lehetővé. Nem feltétlenül szükséges tehát a közszemlére tétel megvalósulásához, hogy az elkövetési tárgyat mások ténylegesen is észleljék, elégséges az elkövetési tárgy olyan helyen és módon történő elhelyezése, amely általában hozzáférhetőséget eredményez, amikor az elkövetési tárgy az emberek előre meg nem határozott köre, tehát bárki számára hozzáférhetővé válik. [Btk. 269/B. § (1) bek. c) pont]
BH1996. 186. A horogkeresztes zászló kitűzése és lefényképezése egy nagyváros lakóépületének bejáratánál, ahol ezt az éjszakai órák ellenére többen észlelhetik: az önkényuralmi jelkép közszemlére tételének tekintendő [Btk. 269/B. § (1) bek. c) pont].
közterület
Közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. [Btk. 82. § (5) bek. c) pont]
köztestület
A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. [Btk. 296/B. § (2) bek.] Lásd még: Ptk. 65. § (1) bek.
köztörvényes bűncselekmény
Köztörvényes bűncselekmény az olyan deliktum, amely nem minősül politikai, illetőleg katonai bűncselekménynek. [Btk. 6. § (2) bek.]
közút
A gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület. [Btk. 191. § (1) bek.]
közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű
A közúti tömegközlekedési jármű olyan jármű, amely bárki számára azonos feltételek mellett vehető igénybe, s egyszerre az utasok nagyobb számának szállítására alkalmas. A tömeges áruszállításra alkalmas jármű az olyan jármű, amely paramétereinél fogva alkalmas nagyobb mennyiségű áru befogadására és szállítására. [Btk. 262. § (1) bek.]
közügyektől eltiltás
Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani. A közügyektől eltiltott
- nem rendelkezik választójoggal, valamint nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben,
- nem lehet hivatalos személy,
- nem működhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában),
- nem viselhet tisztséget civil szervezetben, köztestületben, közalapítványban,
- nem érhet el katonai rendfokozatot,
- nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt. [Btk. 38. § (2) bek. a) pont, Btk. 41. § (3) bek., Btk. 62. §]
BH1996. 568. I. A közügyektől eltiltás mellékbüntetést a Magyarországon tartósan letelepedett és a helyi önkormányzati választásokon választási joggal rendelkező nem magyar állampolgárral szemben is alkalmazni lehet [Btk. 53. §, 54. §, 1990. évi LXIV. tv. 2. § (1) bek.].
közveszély
A közveszély olyan állapot, amelynek fennállása esetén tartani kell attól, hogy meghatározatlan számú, vagy meghatározható, de nagyobb számú személy élete, testi épségének sérelme bekövetkezik, illetve nagy értékű vagyontárgy megsemmisül, megrongálódik. [Btk. 259. § (1) bek., Btk. 270. §, Btk. 316. § (2) bek. b) pont, Btk. 317. § (2) bek. b) pont, Btk. 318. § (2) bek. b) pont]
közvetett tettes
Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. [Btk. 19. §, Btk. 20. § (2) bek., Btk. 123. § (2) bek.]
közvetlen veszély
Akkor beszélünk közvetlen veszélyről, ha a sérülés bekövetkezésének, nyombani (azonnali), reális lehetősége fennáll. [Btk. 171. § (1) bek., Btk. 172. § (1) bek.]
kulturális javak
Kulturális javak az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével –, valamint a művészeti alkotások. [Btk. 160/B. § (5) bek. 1. pont] Lásd még: 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. § 4. pont.
kulturális javak körébe és védett gyűjteményhez tartozó tárgy
Jogszabály alapján ennek minősülő, vagy erre irányuló eljárás során védetté nyilvánított, gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét. [Btk. 216/B. § (1) bek.]
kulturális javak körébe tartozó és kiviteli engedélyhez kötött tárgy
A védetté nyilvánított vagy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján védett kulturális javak a hatóság engedélyével vihetők ki az országból. A nem védett kulturális javak körébe tartozó, s a kérelem benyújtásának időpontjában legalább ötvenéves kulturális javak – a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelöltek kivételével – a hatóság engedélye alapján, műtárgykísérő igazolással vihetők ki az országból. [Btk. 216/B. § (2) bek.]
kulturális javak körébe tartozó tárgy
Az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével –, valamint a művészeti alkotások. [Btk. 312. § (5) bek. d) pont, Btk. 316. § (4) bek. b/2. pont, Btk. 317. § (4) bek. c) pont, Btk. 324. § (3) bek. b/1. pont, Btk. 324. § (4) bek. b/1. pont, Btk. 325. § (2) bek., Btk. 326. § (3) bek.] Lásd még: 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. § 4. pont.
kulturális javak körébe tartozó védett tárgy
Jogszabály alapján annak minősülő, vagy erre irányuló eljárás során védetté nyilvánított kulturális javak körébe tartozó tárgy. [Btk. 216/A. § (1) bek., Btk. 216/B. § (1) bek.]
kumuláció
A halmazati büntetés kiszabásának egyik elve. Lényege, hogy az egyes bűncselekményekre külön-külön kiszabott büntetéseket össze kell adni. [Btk. 85. § (2)–(3) bek.]
külföld
Magyarországtól különböző állam területe. [Btk. 3. § (1) bek., Btk. 4. § (1) bek., Btk. 335. § (2) bek. b) pont, Btk. 336/A. § (2) bek. b) pont, Btk. 343. § (3) és (4) bek.]
külföldi
Olyan nem magyar állampolgár, aki rendelkezik valamely más állam állampolgárságával. [Btk. 214. §, Btk. 214/A. § (1) és (2) bek.]
külföldi állam
Magyarországtól különböző állam. [Btk. 288. § (1) bek. b) pont]
külföldi bélyeg
Külföldi bélyeg a nem magyar kibocsátású bélyeg. Bélyeg:
- postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas bélyeg, postai bérmentesítő géplenyomat, továbbá a díjazással kapcsolatos postai felülnyomás, felírás vagy jelzés,
- a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg,
- az adó biztosítására szolgáló hatósági jegy, fém természetének vagy tartalmának bizonyítására szolgáló hatósági jel, valamint termék minőségének, mennyiségének, egyéb lényeges tulajdonságának bizonyítására szolgáló hatósági jegy,
- a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására, valamint hordó űrtartalmának jelzésére használt bélyegző és pecsét. [Btk. 308. § (2) bek.]
külföldi fegyveres erő
Valamely külföldi állam haderejét alkotó szárazföldi, haditengerészeti és légierő, továbbá a haderő szervezetéhez kapcsolódó rendfenntartó erők összessége. [Btk. 144. § (2) bek. d) pont]
külföldi gazdálkodó szervezet
Az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult. [Btk. 258/C. § (1) és (2) bek., Btk. 258/F. § 2. pont, Btk. 258/G. §]
külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás, humanitárius művelet
Külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységnek minősül a Honvédség részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében.
Békefenntartás: a Honvédség nem alkalmazás körébe tartozó, a szemben álló felek hozzájárulásával történő tevékenysége, amelynek célja a felek megállapodása végrehajtásának elősegítése, valamint közreműködés a lakosság biztonságos életfeltételeinek helyreállításában.
Humanitárius művelet: a fogadó ország beleegyezésével a Honvédség érdemi közreműködésével folytatott segítő tevékenység, amely a fegyveres konfliktus, a természeti, vagy civilizációs katasztrófa által okozott olyan helyzet elhárítására és következményeinek csökkentésére irányul, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a természeti környezetet súlyos mértékben veszélyezteti, károsítja. [Btk. 137. § 21. pont] Lásd: Hvt. 80. §.
külföldi hivatalos személy
Külföldi hivatalos személy:
- a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy,
- nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik,
- nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy,
- Magyarország területén, illetőleg állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik. [Btk. 137. § 3. pont, Btk. 166. § (1) bek. e) pont, Btk. 175/A. § (2) bek. c) pont, Btk. 229. § (1) bek., Btk. 232. § (3) bek., Btk. 258/B. § (1) és (2) bek., Btk. 258/D. § (1) bek., Btk. 258/E. §, Btk. 321. § (3) bek. d) pont]
különleges adat
Különleges adat:
- a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
- az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat. [Btk. 177/A. § (3) bek.] Lásd még: Info. tv. 3. § 3. pont.
különleges madárvédelmi terület
A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. melléklet szerinti, olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre. [Btk. 281. § (2) bek. a) pont] Lásd még: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 2. § e) pont.
különleges természetmegőrzési terület
Olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen közösségi jelentőségű faj jelentős állománya, élőhelye vagy közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok vagy közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók. [Btk. 281. § (2) bek. a) pont] Lásd még: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 2. § f) pont.
különleges védelem alatt álló kulturális javak
A kulturális javak kiemelt védelem alá helyezhetők, feltéve, hogy azok a következő három feltételnek eleget tesznek:
- az emberiség számára kiemelkedő jelentőségű kulturális örökségek;
- a kulturális javakat megfelelő belső jogi és közigazgatási intézkedések védik, amelyek elismerik azok kivételes kulturális-történelmi értékét, és biztosítják legmagasabb szintű védelmüket;
- nem használják azokat katonai célokra vagy katonai területek megvédésére, továbbá a kulturális javak felett felügyeletet gyakorló Fél nyilatkozatot tett, amelyben megerősíti, hogy nem kerül sor ilyen célú felhasználásra. (Második Jegyzőkönyv a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezményhez, 10. cikk) [Btk. 160/B. § (3) bek., Btk. 160/B. § (5) bek. 2. pont]
különös kegyetlenség
A különös kegyetlenség fogalma alá az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghezvitt cselekmények vonhatók. [Btk. 166. § (1) bek. d) pont, Btk. 170. § (4) bek.]
különös visszaeső
Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el. [Btk. 97. § (1) bek., Btk. 137. § 15. pont, Btk. 166. § (1) bek. h) pont, Btk. 263. § (3) bek. b) pont, Btk. 263/A. § (3) bek. b) pont, Btk. 263/B. § (3) bek. b) pont, Btk. 264/C. § (3) bek. b) pont]
különösen jelentős érték (kár, vagyoni hátrány, mérték összege, adóbevétel csökkenésének összege)
A Btk. alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetőleg a vámbevétel csökkenése különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad. [Btk. 138/A. § e) pont]
különösen nagy érték (kár, vagyoni hátrány, mérték összege, adóbevétel csökkenésének összege)
A Btk. alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetőleg a vámbevétel csökkenése különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg. [Btk. 138/A. § d) pont, Btk. 238. § (5) bek., Btk. 242/A. § (3) bek., Btk. 259. § (2) bek. b) pont, Btk. 260. § (2) bek.]
különösen nagy hátrány
A különösen nagy hátrány a cselekménynek olyan következménye, amely a konkrét eset összes körülményére tekintettel állapítandó meg, s ami a deliktummal okozott negatív következmények fokozott jellegére utal. [Btk. 348. § (3) bek., Btk. 363. § (2) bek.]
különösen súlyos hátrány
A különösen súlyos hátrány a cselekménynek olyan következménye, amely a konkrét eset összes körülményére tekintettel állapítandó meg, s ami a deliktummal okozott negatív következmények fokozott jellegére utal. [Btk. 142. § (2) bek., Btk. 175/A. § (3) bek. a) pont]
BH2010. 239. I. Az emberrablás bűntettének – különösen súlyos hátrányt okozva történő – elkövetése valósul meg, ha a terheltek a sértettet egy héten át jogellenesen fogva tartják, folyamatosan bántalmazzák, életveszélyesen fenyegetik, megalázzák (levetkőztetik, megláncolják, fejét leborotválják) [1978. évi IV. törvény 175/A. § (3) bekezdés a) pont].
BH2002. 46. A társtettesként, fegyveresen elkövetett emberrablás nem minősül különösen súlyos hátrányt okozó bűntettnek, ha az elkövetők a foglyul ejtett sértettet néhány órán át tartják fogva, és azalatt a részükről bántalmazásra, durva fenyegetésre vagy sanyargatásra nem került sor [Btk. 175/A. § (2) bek. b) pont és (3) bek. a) pont].
különösen súlyos következmény
A különösen súlyos következmény a cselekménynek olyan eleme, amely a konkrét eset összes körülményére tekintettel állapítandó meg, s ami a deliktummal okozott negatív következmények fokozott jellegére utal. [Btk. 162. § (2) bek., Btk. 246. § (3) bek., Btk. 352. § (3) bek. a) és b) pont]
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
