MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
Ö, Ő
önálló intézkedésre jogosult dolgozó vagy tag
A korrupciós bűncselekmények kapcsán a gazdasági vesztegetés körében súlyosabban büntetendő az, aki „önálló intézkedésre jogosult”, vagy aki ilyen személyt veszteget meg. Önálló intézkedésre általában a vezetők jogosultak, de minden más személy idetartozhat, akinek az adott szerv működésére, a működés körében hozott döntésekre lényeges befolyása van, s akinek intézkedései közvetlenül kihathatnak a szervvel kapcsolatba kerülő személyek helyzetére, jogaira. [Btk. 252. § (1) bek., Btk. 254. § (2) bek., Btk. 256. § (3) bek. b) pont, Btk. 258/C. § (2) bek.]
önálló kereset
Önálló keresettel az rendelkezik, akinek olyan saját keresménye van, amivel maga rendelkezik, s így – legalább részben – saját maga tarja el magát. [Btk. 114. § (1) bek.]
önállóan alkalmazható intézkedések
A Btk. szankciórendszerében az intézkedések közül a megrovás, a próbára bocsátás és a kényszergyógyekezelés önállóan, az elkobzás és a vagyonelkobzás pedig önállóan is alkalmazható. [Btk. 70. § (2) bekezdés]
öngyilkosság
Öngyilkos az, aki saját elhatározásából maga vet véget az életének. A Btk. az öngyilkosságot nem bünteti, az erre történő rábírás vagy segítségnyújtás azonban – feltéve, hogy az öngyilkosságot legalább megkísérelték – büntetendő. [Btk. 168. §]
önhiba
A tartás elmulasztása kapcsán a mulasztást elkövetőnek felróható, ám a gyakorlatban csak szándékosnak minősíthető hiba. Leegyszerűsítve: a kötelezett nem fizet tartásdíjat, mert
- bár tudna, nem akar,
- nem tud, az okról maga tehet, s e helyzetbe belenyugszik. [Btk. 25. §, Btk. 196. § (1) bek.]
önkéntes abbahagyás
Az abbahagyás (valamilyen cselekvéssel való felhagyás) akkor önkéntes, ha nem külső körülmények hatására, hanem az elkövető saját elhatározásából történik. [Btk. 175/A. § (6) bekezdés]
önkéntes elállás
Kísérelt esetében büntethetőséget megszüntető ok, mely azt jelenti, hogy az elkövető önként felhagy a bűncselekmény teljes megvalósításával. Önkéntes elállásra csak nem teljes (befejezetlen) kísérlet esetén kerülhet sor. Az elállás szükségképpen passzív magatartást, az elkövetés abbahagyását jelenti. Az önkéntesség csak akkor állapítható meg, ha abban külső tényezők nem játszottak meghatározó szerepet. [Btk. 17. § (3) bek., Btk. 18. § (2) bek. a) pont]
önkéntes eredményelhárítás
Ún. „bejezett kísérlet” esetén önkéntes elállás már nem lehetséges, a büntethetőséget csak az önkéntes eredményelhárítás (a materiális bűncselekmény eredményének önkéntes megakadályozása) szüntetheti csak meg. Az ezt eredményező tevékenységnek szintén belső motivációból kell fakadnia. [Btk. 17. § (3) bek.]
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bekezdés a) pontja szerint a természetes személyeknek egy olyan függetlenségen, kölcsönösségen, szolidaritáson és önkéntességen alapuló társulása, amely a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, pótló vagy azt helyettesítő szolgáltatásokat szervezi és finanszírozza. [Btk. 289. § (4) bekezdés]
önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenység
Az 1993. évi XCVI. törvény értelmében önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységnek minősül a társadalombiztosítási és szociális ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatások, továbbá az egészség védelmét elősegítő ellátások törvényben foglaltak szerinti szervezése, finanszírozása és nyújtása, amely rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés útján történik. [Btk. 298/D. § d) pont]
önkéntes megadás
Az ellenség előtt a harci cselekményekkel történő saját elhatározásból származó felhagyás, fegyverletétel. [Btk. 365. § d) pont]
önkényes távolmaradás
A szolgálati helyen való megjelenés engedély nélküli elmulasztása. [Btk. 345. § (1) bekezdés]
önkényesen elhagy
A szolgálati hely engedély nélküli, a függelmi viszonyokat megkerülő szándékos elhagyása. [Btk. 343. § (1) bekezdés]
önmagáról gondoskodni nem tudó személy
Az olyan személy, aki részben vagy egészben képtelen az életviteléhez szükséges tevékenység önálló ellátására. [Btk. 173. §]
öntudatlan állapot
Az öntudatlan állapotban lévő személy akaratnyilvánításra képtelen, jellemzően ájult, elkábított, mélyen alvó állapota miatt. [Btk. 262. § (1) bek., Btk. 321. § (1) bek.]
öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezés
Az elkövető a passzív alanyt akaratának kinyilvánítására képtelen (például ájult), vagy – védekezésre képtelenség esetén – az akaratának megfelelő magatartás tanúsítására képtelen állapotba helyezi (például megkötözi, bezárja). [Btk. 262. § (1) bekezdés]
őr
Olyan személy, akit azzal bíztak meg, hogy megakadályozza egy adott területre vagy objektumba illetéktelen személyek bejutását, vagy onnan az erre jogosultakon kívül mások kijutását. [Btk. 355. § (1) bekezdés b) pont, Btk. 356. § (1) bekezdés b) pont]
örökös
A polgári jog szabályai szerint örökös az örökhagyó jogutódja, az örökhagyó vagyoni jellegű jogainak és kötelezettségeinek vagy azok meghatározott hányadának alanya. Jogalanyiságát az öröklés jogcíme teremti meg. [Btk. 183. § (2) bekezdés]
őrszolgálat
Őrzési feladatokkal történő megbízás (parancs) alapján végzett tevékenység. [Btk. 348. § (1) bek.]
őrző-védő feladat
Olyan speciális szolgáltatás, amely megbízás alapján objektumőrzést, bankok és pénzintézetek őrzését, értékőrzést, portaszolgálat, recepciós munka ellátását, sportrendezvények, koncertek, egyéb rendezvények biztosítását és a pénzszállítást öleli fel. [Btk. 266. § (2) bekezdés]
összbüntetés
Az összebüntetés lényege, hogy a korábban külön, több eljárásban kiszabott több szabadságvesztés-büntetés helyett utóbb egy büntetést szabnak ki, ha valamennyi elkövetés a legkorábbi ítélet jogerőre emelkedése előtt történt. Feltétele, hogy legalább két végrehajtandó szabadságvesztés közül legalább az egyiket még nem hajtották végre. Az összebüntetés „quasi halmazati” büntetés kiszabását jelenti: a korábbi büntetések együttes mértékének csökkentése kötelező, oly módon, hogy az összbüntetésként megállapított büntetés érje el a súlyosabb szabadságvesztés mértékét, de kevesebb legyen az együttes mértéknél. [Btk. 40. § (2) bekezdés, Btk. 92. § (1) bekezdés]
összegyűjtés
Az összegyűjtés a piramisjáték szervezése kapcsán a játékosok általi befizetések koncentrálása, egyesítése, az újraelosztás érdekében. [Btk. 299/C. §]
összehangolt magatartás (piaci versenyben)
Az összehangolt magatartás lényege, hogy a piac adott szereplője piaci tevékenységét nem kizárólag saját érdekviszonyai alapján, hanem más piaci szereplők érdekeit is figyelembe véve alakítja ki és folytatja. Ez leggyakrabban egyeztetett, azonos piaci magatartásban ölt testet, ami végső soron torzítja a piaci viszonyokat és károsíthatja a fogyasztókat. [Btk. 296/B. § (1) bekezdés]
ötágú vörös csillag
Munkásmozgalmi szimbólum, a magyar Btk.-ban az önkényuralmi jelképek egyike. [Btk. 269/B. § (1) bekezdés]
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
