Az eljárás tárgyát képező ügy szempontjából lényegesnek tekintendő egy adott körülmény akkor, ha az ügyben való határozathozatalt érdemben befolyásolja. Ezt alapvetően az anyagi és eljárásjogi jogszabályok határozzák meg. A büntetőeljárásban lényegesnek kell tekinteni azokat a körülményeket, amelyeknek a bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése vagy a büntetés kiszabása szempontjából jelentőségük van. A polgári peres eljárásban a kereseti kérelem és az ellenkérelem, illetve a jogvita tárgya határozza meg, hogy az ügy mely körülményei lényegesek, az államigazgatási eljárásban szintén az ügy tárgya határozza ezt meg. Valamennyi eljárásban lényeges körülményekre vonatkoznak a hatáskörrel és az illetékességgel kapcsolatos, továbbá a bizonyítékok bizonyító erejét érintő tények. [Btk. 238. § (1) bek.]

A polgári peres eljárásban az a jogvita, amelyben a felperes a bíróság döntését kéri. [Btk. 238. § (5) bek.]

Az ügyeleti szolgálat rendeltetése a katonai szervezet folyamatos vezetésének és szabályozott működési rendjének biztosítása, a készenlét fokozásával kapcsolatos feladatok megkezdése, az alárendelt szolgálatok vezetése, illetve irányítása, a parancsok és intézkedések továbbítása, az előírt jelentések megtétele, valamint kapcsolattartás az együttműködő szervekkel és azok ügyeleti szolgálataival. A Magyar Honvédségben vezető ügyeleti szolgálatok és a vezető ügyeleti szolgálat alárendeltségében létrehozható ügyeleti szolgálatok működnek. A vezető ügyeleti szolgálatok közé tartozik a légierő ügyeletes tábornoki szolgálat, az ügyeletes parancsnoki szolgálat, a Magyar Honvédség Központi Ügyelet, a hadműveleti ügyeleti szolgálat, a laktanya- (objektum-) ügyeleti szolgálat. A vezető ügyeleti szolgálatok alárendeltségében létrehozható ügyeleti szolgálatok: kapuügyeleti szolgálat, telephely-ügyeleti szolgálat, tárolóhely-ügyeleti szolgálat, műszaki ellenőrző állomás ügyeleti szolgálat, egészségügyi ügyeleti szolgálat, segélyhely-ügyeleti szolgálat, épület- (alegység-) ügyeleti szolgálat, ügyeletes tűzoltó alegység, logisztikai ügyeletes alegység. [Btk. 348. § (1) bek.]

Az Ütv. szerint Magyarország legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. Ügyésznek kell tekinteni azt, aki az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvényben rögzített feltételeknek megfelel, kizáró ok nem áll fenn vele szemben, ügyésszé kinevezték és az ügyészi esküt letette. [Btk. 235. § a) pont]

Az ügyvédi visszaélés sértettje. E körben azt a személyt kell érteni rajta, akinek érdekében az ügyvéd megbízási szerződés, hatóság kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi segítői tevékenység ellátására kötött szolgáltatási szerződés alapján eljár. Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előre látható költségekben, az adott személy ettől kezdve tekinthető ügyfélnek. [Btk. 247. § (1) bek.]

Az a személy, aki megfelel az Ügyvédi tv.-ben írt feltételeknek, kizáró ok nem áll fenn vele szemben, az ügyvédi kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette. Az ügyvédi visszaélésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása során ügyvédnek kell tekinteni az ügyvédjelöltet és az olyan személyt is, aki jogi képviselet ellátására jogosult. [Btk. 247. § (1) és (3) bek., Btk. 303. § (2) bek. e) pont]

Az Ügyvédi tv. szerint képviseli az ügyfelét, büntetőügyben védelmet lát el, jogi tanácsot ad, szerződést, beadványt, más iratot készít, ezen tevékenységekkel összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi. Az ügyvéd elláthatja a következő tevékenységeket is: adótanácsadás, társadalombiztosítási tanácsadás, pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás, ingatlanközvetítés, szabadalmi ügyvivői tevékenység, olyan tevékenység, amelyre – helyi önkormányzati rendelet kivételével – jogszabály felhatalmazza, külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban, illetve büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység, a cég – általa készített – létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása, külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység, cég székhelyének biztosítása (székhelyszolgáltatás). [Btk. 248. § (1) bek.]

Az Ügyvédi tv. szerint az, aki a külön jogszabályban meghatározott jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idejét tölti, és a kamara ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvette. [Btk. 247. § (3) bek.]

Azok a műszaki szerkezetek, felszerelések és készülékek, amelyek a különböző közlekedési ágazatok területén a közlekedés biztonságos működését szolgálják. Tartozéknak kell tekinteni a járulékos berendezéseket, az üzemi berendezés biztonságos és zavartalan, továbbá a különféle kisegítő berendezéseket is. [Btk. 184. § (1) bek.]

A közérdekű üzem egyik típusa. Alapanyagon a nyersanyagot, egy adott termék fő alkotóelemét kell érteni, azt, amiből a végterméket előállítják. [Btk. 260. § (4) bek.]

A polgári jog szabályai szerint a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult – ide nem értve a magyar államot – jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. [Btk. 300. § (1) bek.]

Üzletszerű kéjelgést folytat az a személy, aki rendszeres haszonszerzésre törekedve közösül vagy fajtalankodik. [Btk. 205. § (1) bek., Btk. 205. § (3) bek. a) pont, Btk. 206. §, Btk. 205. § (4) bek., Btk. 210/A. § (1) bek.]

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. [Btk. 137. § 9. pont, Btk. 169. § (2) bek. a) pont, Btk. 173/I. § (3) bek. a) pont, Btk. 175/B. § (2) bek. g) pont, Btk. 178/A. § (3) bek. b) pont, Btk. 207. § (2) bek., Btk. 218. § (3) bek. c) pont, Btk. 248. § (1) bek., Btk. 250. § (3) bek., Btk. 251. § (2) bek., Btk. 252. § (3) bek. b) pont, Btk. 256. § (2) bek. c) pont, Btk. 256. § (4) bek., Btk. 258/D. § (2) bek., Btk. 263. § (2) bek. a) pont, Btk. 263/A. § (2) bek. a) pont, Btk. 263/B. § (2) bek. a) pont, Btk. 277/A. § (2) bek. a) pont, Btk. 282. § (2) bek. a) pont, Btk. 282/C. § (3) bek., Btk. 301. § (2) bek. a) pont, Btk. 303. § (2) bek. a) pont, Btk. 311. § (2) bek. b) pont, Btk. 311. § (3) bek. b) pont, Btk. 311. § (4) bek. b) pont, Btk. 311. § (5) bek. b) pont, Btk. 311/A. § (2) bek. b) pont, Btk. 311/A. § (3) bek. b) pont, Btk. 311/A. § (4) bek. b) pont, Btk. 311/B. § (2) bek. a) pont, Btk. 312. § (2) bek. a) pont, Btk. 312. § (3) bek. b) pont, Btk. 312. § (4) bek. b) pont, Btk. 313/C. § (2) bek. b) pont, Btk. 316. § (2) bek. c) pont, Btk. 317. § (2) bek. c) pont, Btk. 318. § (2) bek. c) pont, Btk. 326. § (4) bek. b) pont, Btk. 326. § (5) bek. b) pont, Btk. 326. § (6) bek. b) pont, Btk. 328. § (3) bek., Btk. 329/A. § (2) bek. b) pont, Btk. 329/B. § (3) bek., Btk. 329/D. § (2) bek. b) pont]