Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


B

bánásmód
Állatkínzást követ el, aki gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza (immateriális veszélyeztetési alakzat). [Btk. 266/B. § (1) bek. a) pont]
banktitok
A gazdasági titok megsértése bűncselekmény egyik elkövetési tárgya a banktitok. Fogalmát a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alakította ki. Az ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló információkat jelenti. [Btk. 300. § (1) bek.]
bántalmaz
Számos bűncselekmény elkövetési magatartása a bántalmazás, amely támadó szándékú fizikai ráhatás más személy testére. Általában fájdalom okozásával jár, illetve tettleges becsületsértést jelent, így például az ütés, a lökés, a rúgás, az orr megcsavarása. [Btk. 163. § (1) bek., Btk. 174/B. § (1) bek., Btk. 229. § (1) és (5) bek., Btk. 232. § (1) bek., Btk. 266/B. § (1) bek. a) pont]
barlang
A természetkárosítás egyik elkövetési tárgya a védett barlang. A barlang törvény erejénél fogva védelem alatt áll. [Btk. 281. § (2) bek. b/1. pont]
beavatkozás
A beavatkozás az emberi génállományba bűncselekmény elkövetési magatartása az ember, a magzat, illetőleg az emberi embrió génállományának megváltoztatására irányuló beavatkozás végzése. [Btk. 173/A. § (1) bek.]
becsület csorbítására alkalmas tény; becsület csorbítására alkalmas kifejezés; becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény
A rágalmazás bűncselekményének fogalmi eleme (elkövetési magatartása) a becsület csorbítására alkalmas tény állítása vagy híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. A becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata vagy egyéb ilyen cselekmény elkövetése pedig az ún. nem tettleges becsületsértés elkövetési magatartásai. [Btk. 179. § (1) bek., Btk. 180. § (1) bek. b) pont, Btk. 182. § (1) bek.]
befejezett bűncselekmény
A gondatlan bűncselekményeknek kizárólag befejezett alakzata, míg a szándékos bűncselekményeknek nemcsak befejezett stádiuma létezik. A Btk. különös részében szereplő törvényi tényállások a bűncselekmények befejezett alakzatának felelnek meg. Befejezett bűncselekmény esetén a törvényi tényállás valamennyi eleme megvalósul. [Btk. 17. § (1) bek.]
befektetési alapkezelési tevékenység
A befektetési alapkezelő által a Tpt. szerinti, engedéllyel végzett tevékenység. [Btk. 298/D. § b) pont]
befektetési alapkezelő
Olyan részvénytársaság vagy fióktelep, amely a befektetési alapkezelési tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkezik. [Btk. 303. § (2) bek. c) pont, Btk. 303/A. § (2) bek. b) pont]
befektetési szolgáltatási tevékenység
A rendszeres gazdasági tevékenység körében, pénzügyi eszközzel kapcsolatban a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény alapján végezhető tevékenység. [Btk. 298/D. § b) pont]
befektetési vállalkozás
Aki a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez (ide nem értve a törvény szerinti kivételeket). [Btk. 303. § (2) bek. c) pont, Btk. 303/A. § (2) bek. b) pont]
befolyásol
A befolyással üzérkedés bűncselekményének elkövetési módja az arra történő hivatkozás, hogy az elkövető meghatározott személyes kvalifikáltsággal rendelkező személyt befolyásol („eléri”). [Btk. 256. § (1) bek., Btk. 258/E. §]
befolyásolni törekszik
A még célhoz nem ért befolyásolásról van szó, azaz a befolyásolásra törekvő magatartásról. [Btk. 211. § e) pont]
behurcol
A Btk. a zárlati kötelezettség alá eső fertőző betegségek behurcolásának vagy terjedésének megakadályozásával kapcsolatos intézkedésekkel szembeni engedetlenséget büntetni rendeli. [Btk. 284. § (1) és (3) bek.]
bejegyzett élettársi kapcsolat
Olyan párkapcsolati forma, amely az anyakönyvvezető által nyilvántartásba vétellel jön létre, és – bizonyos kivételekkel – a házassághoz hasonló jogi hatásokkal jár. [Btk. 192. §]
bejelentési kötelezettség
A visszaélés kulturális javakkal bűncselekmény megállapítható, ha az elkövető a tulajdonjogban bekövetkezett változásra nézve a jogszabályban részletezett bejelentési kötelezettségét elmulasztja. [Btk. 216/B. § (1) bek.]
bekerített hely
Olyan terület, ahová csak a bemenetelre rendelt eszközök felhasználásával lehet szabályszerűen bejutni, illetve a bejutás fizikai erőkifejtéssel azon az akadályon keresztül lehetséges, amelyet a hely megvédése végett emeltek. [Btk. 176. § (1) bek., Btk. 178/A. § (1) bek. a) és b) pont, Btk. 316. § (2) bek. f) pont] Lásd még: a Btk. miniszteri indokolását.
beleegyezés nélkül
Az elkövetési módot jelöli az egyes bűncselekmények törvényi tényállásaiban. [Btk. 277. § (1) bek., Btk. 313/C. § (7) bek. a) pont, Btk. 316. § (2) bek. f) pont]
belép (számítástechnikai rendszerbe)
A számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény egyik elkövetési magatartása a jogosulatlan belépés. A befejezetté váláshoz elegendő a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedések megsértésével vagy kijátszásával történő jogosulatlan belépés. [Btk. 300/C. § (1) bek.]
belépési jogosultsága kereteit túllépi (számítástechnikai rendszernél)
A jogszerű belépést követően a belépési jogosultság kereteinek túllépése a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény befejezettségét valósítja meg. [Btk. 300/C. § (1) bek.]
belépési kód
A számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása bűncselekménynek elkövetési tárgya a belépési kód vagy a számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetővé tevő adat. [Btk. 300/E. § (1) és (2) bek.]
belföld
Magyarország államterületét kell érteni a belföldön. [Btk. 3. § (1) bek.]
belföldön tartózkodó
A Magyarország államterületén tartózkodó nemzetközileg védett személyt (mint passzív alanyt) büntetőjogi védelem illeti meg, a pönalizált magatartások esetén. [Btk. 232. § (1) bek.]
bélyeg
A bélyeghamisítás elkövetési tárgya a bélyeg, amelynek büntetőjogi fogalmát az 1979. évi 5. számú törvényerejű rendelet határozza meg. [Btk. 307. § (1) bek. a) pont] Lásd még: Btké. 25. §.
bemegy
A magánlaksértés aktív magatartással történő elkövetéséről van szó. Továbbá a lopás egyik bűncselekményi alakzata a jogellenes bemenetellel történő elvétel. [Btk. 316. § (2) bek. f) pont]
bennfentes információ
A Btk. korábban meghatározta a bennfentes információ fogalmát. Jelenleg a Tpt. tartalmazza a definíciót. A bennfentes információ lényeges fogalmi eleme az, hogy még nem került nyilvánosságra, s az elkövető a nyilvánosságra hozatalt megelőző magatartásával a bennfentes kereskedelem bűncselekményét valósíthatja meg. [Btk. 299/A. § (1) és (2) bek.]
bennfentes kereskedelem
A bennfentes kereskedelemmel kapcsolatosan a törvényben előírt bejelentési kötelezettség megtétele vagy ilyen kezdeményezése esetén a Btk. büntethetőséget kizáró okot állapít meg és az elkövető akkor sem büntethető, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt. [Btk. 300. § (2) bek. c) pont]
bent marad (számítástechnikai rendszerben)
A számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény egyik elkövetési magatartása – a jogszerű belépést követően – a belépési jogosultság kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve történő bent maradás. [Btk. 300/C. § (1) bek.]
berendezés
A jövedékkel visszaélés elősegítése bűncselekmény esetén berendezésnek tekintendő például az alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló. [Btk. 311/B. § (1) bek., Btk. 313/D. §, Btk. 329/B. § (1) bek., Btk. 364. § b) pont]
beszámoló, beszámolókészítési kötelezettség
A beszámoló írásos dokumentum és különböző formái ismeretesek. A gazdálkodó az üzleti év zárását követően a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A büntetőjogilag büntetendő mulasztás alapja a – Számv. tv.-ben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt – beszámolókészítési kötelezettség. [Btk. 290. § (5) bek.]
beteg
A harctéri fosztogatás bűncselekmény egyik passzív alanya a harctéren levő beteg személy lehet, aki állapotánál fogva képtelen megakadályozni a vagyontárgyai eltulajdonítását. [Btk. 161. §]
beutazási és tartózkodási tilalom
Amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a külföldi beutazásához, tartózkodásához engedély szükséges. A Magyarország területén történő engedély nélküli tartózkodás a beutazási és tartózkodási tilalom megsértése bűncselekmény elkövetési magatartása, amelynek elkövetője a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló külföldi. [Btk. 214. §]
bevisz (adatot)
Az Informatikai Egyezménynek megfelelően büntetőjogilag tilalmazott a számítástechnikai adat bevitelével a számítástechnikai rendszer működésének jogosulatlan akadályozása. [Btk. 300/C. § (2) bek. b) pont, Btk. 300/C. § (3) bek. a) és b) pont]
bíróság
[Btk. 235. § a) pont, Btk. 238. § (1) bek.] Lásd: a büntetőeljárás jogi alapfogalmaknál.
bírósági eljárás
[Btk. 255. § (1) és (2) bek.] Lásd: a büntetőeljárás jogi alapfogalmaknál.
bírósági mentesítés
A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés egyik formájaként a bírósági mentesítéssel érintett személyi kör a törvényi mentesítéshez képest szűkebb. E mentesítési forma azonban az érintettek számára előnyösebb, mert már a törvényi mentesítés előtt lehetővé válik az elítéléshez kapcsolódó joghátrányok alóli mentesülés, meghatározott törvényi feltételek mellett, az ún. különleges eljárás keretében. [Btk. 101. § b) pont, Btk. 103. § (1) bek.]
bírósági végrehajtás
A bírósági végrehajtás eredményességéhez fűződő társadalmi érdekből bűncselekményt képez a bírósági végrehajtás akadályozása. [Btk. 249/A. § (1) bek.]
bizonylati rend
Bizonylatot kell készíteni minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja. A számvitel rendjének megsértése bűncselekmény egyik elkövetési magatartása a bizonylati rend megsértése. [Btk. 289. § (1) bek. b) pont]
biztonsági előírás
A veszélyes eb tartására vonatkozó, jogszabályban előírt biztonsági előírás megszegése bűncselekményt képez (veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése). [Btk. 266. § (1) bek. d) pont]
biztosítási tevékenység
Aki törvényben előírt engedély nélkül biztosítási tevékenységet végez, bűncselekményt követ el (jogosulatlan pénzügyi tevékenység). [Btk. 298/D. § c) pont]
biztosítási titok
A gazdasági titok megsértése bűncselekmény egyik elkövetési tárgya a biztosítási titok, amelynek fogalmát a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény határozza meg. [Btk. 300. § (1) bek.]
bódult állapot
Kialakulhat a bódult állapot kábítószer, kábító hatású anyag vagy szer, illetőleg gyógyszer fogyasztása következtében. Nem zárja ki általában az elkövető büntethetőségét, ha önhibából eredő bódult állapotban követte el a cselekményt. [Btk. 25. §]
bordélyház
Az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában született 1949. évi Egyezmény értelmében – amelyet Magyarország is kihirdetett – kötelező azon személy megbüntetése, aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működésében anyagi eszközöket szolgáltat. [Btk. 205. § (2) bek., (3) bek. a) pont]
börtön
A szabadságvesztés-büntetés a differenciálás elvét követve három típusú végrehajtási fokozatban foganatosítható. Börtönben akkor kell végrehajtani a szabadságvesztést fő szabály szerint, ha bűntett miatt szabták ki vagy vétség miatt került alkalmazásra, de az elítélt visszaeső. [Btk. 41. § (1) bek., Btk. 43. §]
bűncselekmény
Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. [Btk. 2. §, Btk. 10. § (1) bek.]
bűncselekmény elkövetése útján létrejött dolog
A bűncselekmény közvetlen produktuma például a hamis bankjegy (pénzhamisításnál), ezért kötelező az elkobzás mint büntetőjogi intézkedés alkalmazása. [Btk. 77. § (1) bek. c) pont]
bűncselekmény elkövetésével fenyeget
A nemzetközileg védett személy elleni erőszak privilegizált alakzatának elkövetési magatartása a bűncselekmény elkövetésével fenyegetés. [Btk. 232. § (2) bek.]
bűncselekmény társadalomra veszélyessége
A cselekmény társadalomra veszélyessége a bűncselekmény-fogalom egyik eleme. Részben jogalkotási, részben jogalkalmazási kategóriáról van szó. A büntetés kiszabása során figyelemmel kell lenni a bűncselekmény társadalomra veszélyességére is, amely több tényező értékelésének eredménye. Általában enyhítő körülmény, ha a bűncselekmény kísérleti szakban maradt, súlyosbító körülmény az élet és testi épség elleni bűncselekményeknél az elkövetéshez használt eszköz különös veszélyessége, avagy a hozzátartozó sérelmére történő elkövetés. A sértett részéről mind a felróható közrehatás, mind a megbocsátás enyhítőként értékelendő. [Btk. 83. § (1) bekezdés]
bűncselekményből származó előny biztosításában közreműködés
Az elkövető büntetendő cselekménye az alapbűncselekményből származó előnyhöz kapcsolódik. Közreműködése – az alapcselekmény elkövetője érdekében – segítő jellegű tevékenység, amely ún. tárgyi bűnpártolásnak minősül. [Btk. 244. § (1) bek. c) pont]
bűnhalmazat
Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. Bűnhalmazat esetén halmazati büntetés kiszabására kerül sor. [Btk. 12. § (1) bek., Btk. 85. § (1) bek.]
bűnösség foka
A büntetést a bűnösség fokához is igazodva kell kiszabni. Szándékos bűncselekmény esetén büntetéskiszabási tényező, hogy egyenes vagy eshetőleges szándékkal követték-e el a bűncselekményt, mert az utóbbi fennállása általában enyhítő körülmény. Az erkölcsileg elítélendő motívum súlyosító, az erkölcsileg méltányolható indítóok enyhítő jellegű a büntetéskiszabás során. [Btk. 83. § (1) bek.]
bűnsegéd
A bűnelkövetők tettesekre és részesekre oszthatók, s az utóbbiak körébe tartozik a bűnsegéd, aki a törvényi tényállás keretein kívüli magatartást tanúsít. Bűnsegéd az, aki a bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A bűnsegéd előmozdítja a bűncselekmény megvalósulását. Két formája ismeretes e részesi közreműködésnek, a fizikai és a pszichikai bűnsegély. [Btk. 21. § (2) bek.]
bűnszervezet
A társas bűnelkövetés egyik formája, amely büntetőjogi fogalomként 1997 óta szerepel a hazai Btk.-ban. A bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A bűnszervezetben történő elkövetés esetén számos szigorító büntetőjogi következmény alkalmazására kerül sor, így például további feltételek fennállása esetén a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. A bűnszervezetben részvétel bűncselekmény egyrészt sui generis előkészületszerű magatartásokat pönalizál, másrészt a bűnszervezet támogatóját önálló tettesként rendeli büntetni. [Btk. 40. § (2) bek., Btk. 42. § (2) bek. b/1. pont, (3) bek., Btk. 47. § (4) bek. d) pont, Btk. 61. § (3) bek., Btk. 77/A. § (2) bek., Btk. 98. § (1) b bek., Btk. 137. § 8. pont, Btk. 263/C. § (1) bek.]
bűnszövetség
A társas bűnelkövetés egyik formája. Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. A kétszeres értékelés tilalmába ütközik, hogy bűnszervezet esetén a bűncselekmény bűnszövetségben elkövetettnek is minősüljön. A bűnszövetség több vagyon elleni bűncselekmény minősítő körülménye (például lopás, sikkasztás, csalás, rablás stb.). [Btk. 137. § 7. pont, Btk. 173/I. § (3) bek. b) pont, Btk. 174/B. § (2) bek. f) pont, Btk. 175/A. § (2) bek. a) pont, Btk. 178/A. § (3) bek. c) pont, Btk. 175/B. § (2) bek. f) pont, Btk. 250. § (3) bek., Btk. 251. § (2) bek., Btk. 252. § (3) bek. b) pont, Btk. 258/D. § (2) bek., Btk. 259. § (2) bek. a) pont, Btk. 260. § (2) bek., Btk. 263. § (3) bek. b) pont, Btk. 263/A. § (3) bek. b) pont, Btk. 263/B. § (3) bek. b) pont, Btk. 264. § (3) bek., Btk. 264/A. § (2) bek., Btk. 264/C. § (3) bek. a) pont, Btk. 277/A. § (2) bek. b) pont, Btk. 282. § (2) bek. a) pont, Btk. 282/A. § (2) bek. a) pont, Btk. 282/B. § (2) bek. c) pont, Btk. 282/B. § (3) bek. b) pont, Btk. 282/C. § (3) bek., Btk. 301. § (2) bek. b) pont, Btk. 304. § (2) bek. b) pont, Btk. 307. § (3) bek. b) pont, Btk. 313/C. § (2) bek. a) pont, Btk. 316. § (2) bek. a) pont, Btk. 317. § (2) bek. a) pont, Btk. 318. § (2) bek. a) pont, Btk. 321. § (3) bek. c) pont, Btk. 322. § (2) bek. b) pont, Btk. 322. § (3) bek. b) pont, Btk. 323. § (2) bek. a) pont, Btk. 324. § (2) bek. b) pont, Btk. 327. § (2) bek. b) pont, (3) bek.]
büntetendő cselekmény
Kényszergyógykezelés intézkedés elrendelésére kerül sor meghatározott büntetendő cselekmények elkövetőjével szemben a törvényi feltételek fennállása esetén. [Btk. 74. § (1) bek.]
büntetés
A bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány a büntetés. [Btk. 37. §]
büntetés célja
A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el (speciális és generális prevenció). [Btk. 37. §, Btk. 83. § (1) bek.]
büntetés enyhítése
Amennyiben a büntetési tételkeret legkisebb mértéke is túl szigorú, egyfokú enyhítés, kísérlet és bűnsegély esetében kétfokú enyhítés alkalmazható. A Btk. meghatározott esetekben lehetőséget biztosít a korlátlan enyhítésre is. [Btk. 87. § (1) bek., Btk. 97. § (2) bek.]
büntetés félbeszakítása
Amikor az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során a részére engedélyezett büntetés-félbeszakítás elteltével abból a célból nem tér vissza, hogy a büntetés végrehajtása alól kizárja magát, fogolyszökést követ el. [Btk. 245. § (2) bek.]
büntetés kiszabásának elvei
A büntetést – céljának szem előtt tartásával – a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. [Btk. 83. § (1) bek.]
büntetés végrehajtásának felfüggesztése
A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető (teljes felfüggesztés), továbbá a két évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a szabadságvesztés fele részének végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető (részbeni felfüggesztés). A büntető kódexben meghatározott törvényi feltétel, hogy mind a teljes, mind a részbeni felfüggesztés akkor lehetséges, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhető. [Btk. 89. §]
büntetés végrehajtását kizáró okok
A büntető kódex felsorolja a büntetés kiszabását tartalmazó ítélet jogerőre emelkedését követően jelentkező végrehajtási akadályokat: az elítélt halála, az elévülés, a kegyelem és a törvényben meghatározott egyéb ok. [Btk. 66. §]
büntetési tétel felső határa
A Btk. Különös részében meghatározott büntetési tételkeret felső határáról van szó (speciális maximum), amely jelentőséghez jut például a büntethetőséget megszüntető elévülési idő meghatározásánál. Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel nem büntethető bűncselekmény esetén a büntethetőség a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de – ha a büntető kódex másképp nem rendelkezik – legalább három év elteltével évül el. Szabadságvesztés kiszabása esetén a büntetési tételkeret eredeti felső határa a büntető kódexben meghatározottan emelkedik: a felével (például halmazati büntetésnél, a különös és a többszörös visszaeső elkövetővel szemben) avagy a kétszeresére (bűnszervezetben történő elkövetésnél, az erőszakos többszörös visszaeső elkövetővel szemben). [Btk. 33. § (1) bek. b) pont]
büntetés-végrehajtási intézet
A szabadságvesztést a fegyház, börtön és fogház fokozatú büntetés-végrehajtási intézetben kell foganatosítani. [Btk. 41. § (1) bek.]
büntethetőség
Az állam monopolizált büntető hatalma az elkövetővel szemben akkor érvényesül, amikor büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okok mint büntethetőségi akadályok nem forognak fenn. [Btk. 22. §, Btk. 32. §]
büntetlen előélet
A büntetés kiszabása körében a büntetlen előélet általában enyhítő körülmény. A kiszabott büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés (törvényi, bírósági vagy kegyelmi mentesítés) esetén a mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő büntetőjogon kívüli (például munkajogi) vonatkozásban. A mentesítés az elítéléshez fűződő nem büntetőjogi jogkövetkezményekre terjed ki, mert a mentesítést követően történő újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket a Btk. a korábbi elítéléshez fűz. [Btk. 100. § (2) bek.]
büntetőeljárás
[Btk. 4. § (3) bek., Btk. 227/A. § (1) és (2) bek., Btk. 233. § (2) bek., Btk. 245. § (1) bek.] Lásd: a büntetőeljárás-jogi alapfogalmaknál.
büntetőeljárás alapjául szolgáló bejelentés
Olyan bejelentés, amely alapján büntetőeljárás indítható. [Btk. 237. §]
büntetőeljárás alá vont személy
A gyanúsított, a vádlott és az elítélt tekintendő a büntetőeljárás alá vont személynek, akinek a sérelmére elkövethető a mentő körülmény elhallgatása bűncselekmény. [Btk. 243. § (1) bek.]
büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik
A bűnpártolás egyik elkövetési magatartása. Olyan aktív tevékenység, mely alkalmas a bűnfelderítés megakadályozására (például a bűncselekmény nyomainak eltüntetése). [Btk. 244. § (1) bek. b) pont]
büntetőtörvény
Az időbeli hatály körében az elkövetéskori és az elbíráláskori büntetőtörvény, azaz a Btk. aktualizált szövegezéseinek az összevetése szükséges az alkalmazandó büntetőtörvény megállapítása érdekében. Fő szabályként azonban a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. [Btk. 2. §]
büntetőügy
A bűncselekmény feljelentésétől a kiszabott büntetőjogi szankció végrehajtásáig tart. Az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását szolgálja. A hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás és a hatósági eljárás akadályozása súlyosabban büntetendő, ha büntetőügyben követik el. [Btk. 238. § (2) bek. c) pont, (4) bek., Btk. 242. § (1) bek., Btk. 242/A. § (2) bek.]
bűntett
A bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. [Btk. 11. § (1) bek.]


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave