Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


H

halaszthatatlan házkutatás
Az ügyész és a nyomozó hatóság a házkutatást halasztást nem tűrő esetben nyomban, a büntetőeljárást megindító határozat nélkül elvégezheti. Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.
halaszthatatlan nyomozási cselekmény
Olyan nyomozási cselekmény, amelyet a nyomozó hatóság határozat nélkül is elvégezhet. Az ügyész és a nyomozó hatóság az olyan kényszerintézkedéseket, amelyeknek elrendelésére egyébként jogosult (őrizetbe vétel, házkutatás, motozás, lefoglalás, számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés) halasztást nem tűrő esetben nyomban elvégezheti, és bizonyítási cselekmények (szemle, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás) elvégzését rendelheti el. Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni. [Be. 126. §, 149. §, 150. §, 151. §, 158/A. §, , 119. §, 121. §, 122. §]
hallgatólagos vagy vélelmezett vádelejtés
Ha a magánvádló a személyes meghallgatáson vagy a tárgyaláson nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetőleg őt azért nem lehetett megidézni, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be, úgy kell tekinteni, hogy a vádat elejtette.
halk tanácskozás
A bírósági tárgyaláson nem szükséges minden határozat meghozatala érdekében tanácsülésre visszavonulni. A bíróság a jelenlévők által nem hallható módon is megvitathatja a döntésre váró kérdést, ha nem az ügy érdemében dönt.
hatályon kívül helyezés
Lásd: kasszatórius jogkör.
hatályosság
Területi hatály: arra a kérdésre ad választ, hogy adott törvény mely állam területén alkalmazható. A Be. területi hatálya kiterjed a Magyarországon elkövetett bűncselekmény valamennyi terheltjére.
Személyi hatály: az adott ország állampolgáraira terjed ki, függetlenül az elkövetés helyétől. A Be. személyi hatálya kiterjed minden magyar állampolgárra; illetve a külföldi állampolgárra akkor is, ha a bűncselekményét külföldön követte el, de arra a magyar büntető joghatóság kiterjed (például emberiség elleni vagy állam elleni, esetleg nemzetközi szerződés által üldözendő bűncselekmények); nem áll fenn mentesség vagy azt feloldották.
Időbeli hatály: az az időtartam, amíg a törvény alkalmazható. A büntetőeljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény szerint kell lefolytatni.
határidő
A büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és magánszemélyek számára szóló időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell végezni. A határidő tartamát a törvény vagy a hatóság állapítja meg.
A határidő számítása: A határidő meghatározható órákban, napokban, hónapokban vagy években. Amennyiben órákban állapítják meg, akkor minden megkezdett óra egésznek számít. Ha napokban állapítják meg, akkor az eljárási cselekményre okot adó nap nem számít bele a határidő számításába. A hónapokban vagy években megadott határidő utolsó napja az a nap, amelynek száma, illetve elnevezése a kezdőnapnak megfelel (ha ilyen az adott hónapban nincs, a hónap utolsó napja). Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik (kivétel őrizetbe vétel és előzetes letartóztatás), a határidő az e napot követő munkanapon jár le. A postára adás a határidő utolsó napján még megtehető.
A határidő meghosszabbítása: A törvényi határidők általában nem hosszabbíthatóak meg (prekluzív határidő), míg a hatóságok által megállapítottak bizonyos esetben meghosszabbíthatók.
A határidőn/határnapon belüli teljesítés elmulasztása: jogkövetkezményekkel (például esetleg a vonatkozó alanyi jog elvesztésével) jár. Az önhibán kívül történt mulasztás következményeit igazolással lehet elhárítani.
határnap
Az egyes eljárási cselekmények elvégzésére naptárilag meghatározott időpont, melyet minden esetben a hatóság (a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság) állapít meg.
határozat
Az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság intézkedéseit határozatba foglalja. Határozatban rendelkezik a kizárásról (32. §, 39. §), a védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő díjának megállapításáról [48. § (6) és (9) bek.], a védő kirendelésének visszavonásáról, ha annak oka megszűnt [49. § (2) bek.], az igazolási kérelem elbírálásáról (66. §), a mulasztással és a meg nem jelenéssel okozott költség viselésére kötelezésről (69. §), az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, áttételéről (72. §), a bűnügyi költség megállapításáról [74. § (2) bek.], a személyes költségmentességről, illetve az okozott költség viselésére kötelezésről [74. § (3)–(4) bek.], a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról [94. §, 113. § (3) bek.], a szakértő kirendeléséről (100. §, 111. §), kizárásáról (103. §), felmentéséről (104. §), díjának megállapításáról [105. § (6) bek.], a tolmács kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről, díjának megállapításáról (114. §), a kényszerintézkedésekről (VIII. Fejezet) – kivéve a testi kényszer alkalmazását (163. §) –, a határozat kijavításáról [169. § (5) bek.], a feljelentés elutasításáról (174. §), az eljárás felfüggesztéséről (188. §), a felfüggesztett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (188. §), a nyomozás megszüntetéséről (190. §, 192. §), a megszüntetett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (191. §), az ügyész a szakértő bevonásáról (112. §), a nyomozás határidejének meghosszabbításáról (176. §), a nyomozás részbeni mellőzéséről (187. §) és a panasz elbírálásáról [195. § (4) bek.], a halaszthatatlan nyomozási cselekmény elleni jogorvoslat elbírálásáról [195. § (7) bek.] határozatot hoz. Az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság más intézkedéseit is határozatba foglalhatja.
A határozatban meg kell nevezni azt, akire a rendelkezés vonatkozik, és fel kell tüntetni az azonosításhoz szükséges személyi adatokat. A határozatban fel kell tüntetni:
  1. az ügyész vagy a nyomozó hatóság megnevezését,
  2. a bűncselekményt, amely miatt az eljárás folyik,
  3. a határozatban megállapított rendelkezést és a jogszabályt, amelyen az alapul,
  4. hogy ellene van-e helye jogorvoslatnak, és azt milyen határidőn belül, melyik nyomozó hatósághoz, ügyészséghez, illetőleg bírósághoz kell benyújtani.
A határozatot röviden azoknak a tényeknek a feltüntetésével kell indokolni, amelyek a határozat rendelkezéseire okot adtak.
A határozatot jegyzőkönyvbe, vagy más módon írásba kell foglalni, és azzal kell közölni, akire a rendelkezése vonatkozik, továbbá azzal is, akinek az eljárási jogait érinti. A gyanúsítottal közölt határozatot a védővel is közölni kell. A határozatot a jelenlevőknek át kell adni, és szóban is közölni kell, egyébként pedig kézbesítés útján kell közölni.
Ha névcsere, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás történt, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni.
határozatok végrehajtása
A külön jogorvoslattal megtámadható határozatokat a jogorvoslat elbírálását vagy a jogorvoslati határidő jogorvoslat benyújtása nélküli leteltét, az egyéb határozatokat pedig a közlésüket követően az arra jogosult hatóságok jogosultak és kötelesek végrehajtani.
hatáskör
A hatáskör a különböző szinten szervezett hatóságok közötti ügyelosztást jelenti. („Milyen hatóság járjon el?” – kérdésre ad választ.) Fajtáit tekintve megkülönböztetünk általános és kiemelt első fokú hatáskört.
Általános hatáskör: első fokon a helyi hatóságok hatáskörébe tartozik azoknak a bűncselekményeknek az elbírálása, amelyeket e törvény nem utal a megyei/fővárosi hatóság hatáskörébe vagy katonai büntetőeljárás hatálya alá.
Kiemelt első fokú hatáskör: a megyei/fővárosi hatóságok, illetve katonai büntetőeljárásban eljáró hatóságok olyan bűncselekmények esetén, amelyeket a jogszabály azokhoz utal.
hatáskör túllépése, hatáskör hiánya, a kizárólagos illetékesség megsértése
Abszolút eljárási szabálysértés, ennélfogva a másodfokú eljárás során az első fokú ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását eredményezi, ha az elsőfokú bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el.
hatósági tanú
Az ügyész és a nyomozó hatóság a szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a lefoglalás, a házkutatás és a motozás végrehajtásánál, az írni-olvasni nem tudó személy kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv ismertetésénél – elháríthatatlan akadály kivételével – hatósági tanút alkalmazhat. Erre az érdekeltet figyelmeztetni kell.
Az ügyész és a nyomozó hatóság a meghatározott eljárási cselekményeknél, ha az érintett személy írni-olvasni nem tud, illetőleg a tizennegyedik életévét nem töltötte be, hivatalból, vagy a gyanúsított, a védője, valamint a szemlével, a lefoglalással, a házkutatással, továbbá a motozással érintett személy indítványára hatósági tanút alkalmaz. Hatósági tanú hivatalból is alkalmazható, ha az eljárási cselekménnyel érintett személy az érdekeinek védelmére egyéb okból feltehetően nem képes.
A hatósági tanú igazolja annak a nyomozási cselekménynek a lefolyását és eredményét, amelynél jelen volt.
A hatósági tanúkénti közreműködésre senki sem kötelezhető.
Hatósági tanúként olyan érdektelen személyt kell igénybe venni, aki képes érzékelni és igazolni a nyomozási cselekmény elvégzését. Nem lehet hatósági tanú az eljáró ügyész, a nyomozó hatóság tagja, alkalmazottja vagy a felsoroltak hozzátartozója. (Be. 183. §) Lásd: nyomozás.
házi őrizet
A terhelt mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozó, a bíróság által a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt az eljárási cselekményeknél való megjelenés vagy a bizonyítás érdekében elrendelhető kényszerintézkedés. Házi őrizet elrendelése esetén a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a terhelt csak a bíróság határozatában meghatározott célból, így különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából, az ott írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el. Házi őrizet céljára a terhelt által életvitelszerűen használt lakást kell kijelölni.
házkutatás
A magánlakás sérthetetlenségének jogát érintő, bárkivel szemben, bármelyik hatóság által jogerős ítélet előtt elrendelhető kényszerintézkedés a bűncselekmény elkövetőjének kézrekerítése, a bűncselekmény nyomainak felderítése, illetőleg bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása érdekében.
helybenhagyás, a másodfokú bíróság határozata esetén
A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét (végzésével) helybenhagyja, ha
  • a fellebbezés alaptalan,
  • az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni,
  • az ítéletet a súlyosítási tilalom vagy a felülbírálat terjedelmének korlátai miatt nem lehet megváltoztatni.
helybenhagyás, az első fokú bíróság határozata esetén
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát végzéssel helybenhagyja, ha:
  • a fellebbezés alaptalan,
  • az ítéletet egyébként nem kell hatályon kívül helyezni,
  • az ítéletet nem kell vagy – a büntetőeljárási törvény rendelkezése folytán – nem lehet megváltoztatni. A másodfokú bíróság ezen végzése ügydöntő határozat.
helyettesítő intézmények
A hatóság a súlyosabb kényszerintézkedés helyett azonos célból kisebb jogkorlátozást jelentő kényszerintézkedést is elrendelhet, amennyiben az arányosság elvének az is megfelel.
helyszíni kihallgatás
A bűncselekménnyel kapcsolatos emlékek, információk felidézésének egyik legjobb pszichológiai eszköze. Olyankor kerül rá sor, ha a terhelt és a tanú addigi kihallgatása után is szükség van arra, hogy a bűncselekmény helyszínén nyilatkozzanak, és mutassák meg az elkövetés helyét, a bűncselekménnyel összefüggő más helyet, tárgyi bizonyítási eszközt vagy a cselekmény lefolyását, a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság őket a bűncselekmény helyszínén hallgatja ki.
A helyszíni kihallgatás előtt a terheltet, illetőleg a tanút ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt milyen körülmények között észlelte, és miről ismerné fel. (Be. 120. §)


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave