Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog


A koalíciós szervezetek jogállásának szabályozása a kelet-közép-európai államokban

A munkajogi koalíciós szervezetek, azaz a szakszervezetek és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek státusáról két önálló törvényben elhelyezett külön szabályozás mind ez idáig csak Lengyelországban ismeretes. Lengyelországban 1991. május 23-án jelent meg az a két törvény, amelyek közül az egyik a szakszervezetek (Szakszervezeti Törvény – Szt.), míg a másik a munkáltató érdek-képviseleti szervezetek (Munkáltatószervezeti Törvény – Mszt.) jogállását szabályozza. A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában az ugyancsak 1991-ben megalkotott új Egyesületi Törvény szabályozza meglehetősen egzakt módon mind a munkavállalói, mind pedig a munkaadói érdekvédelmi szervezetek jogi helyzetét. Hasonlóképp jár el a kollektív munkaügyi kapcsolatokról szóló 1991. évi horvát, és az 1992. évi szlovén törvény szabályait magába olvasztó 2001-ben módosított 1995. évi horvát és a 2000. évi szlovén, valamint az 1992-ben módosított bolgár munka törvénykönyve is.61 Mind a négy ország jogi szabályozása a magyar jogi szabályozáshoz képest a nyugat-európai szabályozást követve előbbre áll, mivel a munkaügyi érdekvédelmi szervezetek mindkét típusát szabályozza, egyenlő jogokat és kötelezettségeket biztosítva számukra. Valamennyi itt említett jogforrás egyformán azokat a szakszervezeteket és munkáltatói érdek-képviseleti szervezeteket ruházza fel a koalíciós tárgyalásokon való részvételi és képviseleti, valamint tarifa szerződéskötési joggal, amelyek országos, területi vagy vállalati-üzemi szinten a munkavállalók, illetve a munkáltatók többségét (több mint 50%-át) képviselik, vagy ha nem, akkor ha a munkavállalók körében szervezett szavazás (referendum) során szavazattöbbséggel jogot nyertek a képviseletre.62

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave