Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


A munkaidő alaptípusú szabályozása

A törvényes munkaidőt mind az állandó, mind a változó, mind a rugalmatlan, mind pedig a rugalmasan csúsztatható formájánál az 1992. évi Mt. tervezete heti 40 órában állapította meg. A 2012-ben elfogadott új Mt.-ben is ennyi a heti törvényes munkaidő. Az 1992. évi Mt. tervezetre válaszoló „ellentervezet” (ET) ezenkívül lehetővé tette volna a munkaidő ennél rövidebb, heti 36 óránál azonban nem kevesebb meghatározását, ami a munkanélküliség enyhítése szempontjából indokolt lett volna. A heti 40, illetve 36 óra a kollektív szerződésben több heti, havi vagy éves keretben is meghatározható lett volna. Ezzel szemben az Országgyűlés által elfogadott új Mt. 92. §-a csak a napi munkaidőt határozza meg 8 órában, a hetit viszont a 99. § 48 órában, a havi viszont sehol sincs meghatározva. Ez megegyezik a korábbi Mt. előírásaival. Annyit mond csupán, hogy a munkaidő a napi munkaidő figyelembevételével heti vagy ennél hosszabb, de legfeljebb 6 havi keretben is meghatározható. Határt szab viszont ennek az, hogy a napi munkaidő nem haladhatja meg a 12 órát, valamint a heti 48 órát. E szabály kedvezőbb, mint a korábbi, mely szerint a túlmunka felső határát évi 144, a vállalati kollektív szerződéssel pedig 200 órában lehetett megállapítani. Ágazati kollektív szerződés esetében az évi keret 300 óra is lehetett. További korlátozás volt, hogy az elrendelhető túlmunka felső határa a korábbi kettő helyett 4 egymást követő napon a korábbi 4 helyett összesen 8 óra lehetett. A munkaidő törvényi rugalmasítása ily módon csökkent, amit a munkaidőkeretben megállapított egyenlőtlen munkaidő lehetősége sem tágított. Az egyenlőtlen munkaidő napi minimális tartamát a 120. § ugyanis – az EU-val egyetemben325 – 4 órában, maximumát pedig a már említett 12 órában határozta meg. Az új szabályozás mindezt – amelyek alapjában a munkavállaló érdekeit védték – eltörölte, és lehetővé teszi, hogy a felek írásbeli megállapodásával a napi munkaidő 24 óra is lehessen, a rendkívüli munkavégzés korábbi évi keretét pedig 250 órában maximálta. A munkaidőnek ilyen megállapodással történő felemelésének a lehetősége akkor is súlyosan sérti a munkaerő regenerálódásának a lehetőségét, ha a munkavállaló e szerződést a hónap utolsó napjára, munkaidőkeret esetén pedig annak utolsó napjára 15 nappal előbb felmondhatja.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave