A munkabér szűkebb értelemben véve a végzett munka ellenértéke. E szűkebb értelmű bérfogalmat azonban a welfare society filozófiájában kialakult „szociális bér” kategóriája jelentősen tágította. Ezzel összhangban az RSZ. 141. cikkelyének a (2) bekezdése bár nem egész szakszerűen, de hasonlóképpen tágan adja meg a munkabér fogalmát. Eszerint a „bér olyan szokásos alap-, és minimálbér” (rossz párosítás + definitio idem per idem – P. T.), illetve fizetés, valamint olyan egyéb juttatás, amelyet a munkaadó a munkavállalónak az alkalmazás miatt közvetlenül vagy közvetve pénzben vagy természetben fizet. Ennek alapján bér minden, amit a munkáltató a munkavégzés fejében a munkavállaló részére ő és családja megfelelő ellátásának biztosítására jogszabályi előírás, valamint kollektív szerződési és munkaszerződési kikötés alapján fizet. Ezt figyelembe véve, a munka díjazása kétfelé ágazik. Az egyik a tényleges munkateljesítményhez kapcsolódó bér, a másik pedig a munkateljesítménnyel közvetlenül nem összefüggő bérfizetés. A munkateljesítménytől bizonyos fokig eltávolodó bér az ún. „szociális bér” fogalmához kapcsolódik. Ami a tényleges munkateljesítményhez kapcsolódó bért illeti, az egyfelől időbér, másfelől teljesítménybér. Az időbér az „alkalmazotti” kategóriában havibér, míg a „munkás” kategóriában általában órabér formájában jelenik meg. A teljesítménybér egy bizonyos időegységre megállapított normakövetelmény teljesítése esetében jár, amely alulteljesítés esetén arányos bércsökkentéssel, felülteljesítés esetén pedig vagy lineáris vagy degresszív bérnövekedéssel jár. A kombinált bérrendszer az időbért a teljesítménybérezéssel ötvözi, illetve az időbért teljesítménytartáshoz vagy rögzített prémiumhoz köti. A munkateljesítménnyel közvetlenül össze nem függő bérek körébe tartozik a 13. és a 14. havi bér, a nyereségrészesedés, a betegség, a szabadság idejére, az állásidőre és a felmondásnál a munka alóli felmentési időre kifizetett bér. Mindez az alapbér kategóriájába tartozik, ami kiegészítő bérezéssel bővül általában. Ide tartozik a túlmunkapótlék (munkaidőn túl és pihenő-, valamint ünnepnapon végzett munka többletdíjazása), az ösztönző jellegű pótlékok, mint amilyen a nyelvpótlék, továbbá a prémium és a jutalom.381