Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


7. A munkavállalót terhelő kártérítést befolyásoló külső tényezők

  1. A munkavállaló mentesül a kártérítés alól abban a részben, amely a munkáltató közrehatása következtében állott elő. Ez a hiányfelelősség esetében úgy módosul, hogy a munkavállaló nemcsak részben, hanem egészen mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha a hiányt külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította [169. § (2) bek.].
  2. Az 1991. évi kodifikációs javaslat eredeti szövege szerint a kár összegének meghatározásánál, ha megrongált dolog kijavítására kerül sor, a kijavítás ellenére fennmaradó értékcsökkentést is figyelembe kellett volna venni. Dologsemmisülés vagy használhatatlanná válás esetén a kártérítés összegének megállapításánál a fogyasztói ár lett volna az irányadó. Reálisabb és igazságosabb lett volna szerintünk azonban a beszerzési árral operálni, mert a fogyasztási áron történő beszerzés esetén a munkáltató alaptalanul gazdagodhat, ugyanakkor mentesül a kárenyhítési kötelezettség alól. Ez a kritikai észrevételünk a szabályozási tervezettel azonban aktualitását vesztette, mert az országgyűlés által elfogadott Mt. szövege e szabályt feleslegesnek ítélve elejtette. Ezzel – megítélésünk szerint – erős szakszervezet hiányában a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek a munkáltatóval szemben.
  3. Helyes az Mt. 170. § (1) bekezdése részéről, hogy főszabályként a polgári jogi igényérvényesítés rendjét teszi általánossá, vagyis hogy a munkáltatónak a munkavállalóval szembeni kártérítési igényét bíróság előtt kell érvényesítenie. Ennek ellenére azonban kollektív szerződésbe foglalhatóan és abban meghatározott kárérték alatt mégis visszaköszönt a munkáltató kártérítési határozathozatali jogosultsága, amely egyértelműen kvázi hatósági jogkörrel ruházza fel a munkáltatót, még akkor is, ha az eljárás rendjét megállapodás határozza meg. Ilyenbe a szakszervezetet bevonni csakis arra jó, hogy a munkavállalói érdekvédelmet kompromittálja, ezért ennek elejtése indokolt.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave