Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


A munkáltatónak a munkavállaló irányában fennálló speciális veszélyes üzemi jellegű felelőssége az új Mt. hatálybalépése után

A korábbi Mt.-ben a munkáltató általános objektív felelőssége következtében a munkabaleseteknél lényegében veszélyes üzemi felelősség érvényesült. Az, hogy ez az objektív felelősség a munkáltatónak minden irányban, azaz nem csak a munkabaleseteknél érvényesült, szintén túlzás volt. Az új Mt.-vel azonban egy ellntétes irányú tendencia indult azzal, hogy erősen közeledtek egymáshoz a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségének a szabályai. A munkáltató a munkavállaló irányában a korábbi vétkességtől független objektív felelősségét mérsékeli a 166. § (2) bekezdése, mivel az elháríthatatlanság a károsult munkavállaló magatartásában, valamint a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső olyan körülményben rejlik, amellyel nem kellett számolnia és nem volt tőle elvárható sem a károkozó körülmény elkerülése, sem a kár elhárítása. A munkáltatónak ez a kimentési lehetősége végigfut a munkavállaló irányában fennálló valamennyi felelősségi formájánál, ide értve a veszélyes üzemi felelősséghez hasonló munkabalesetekért fennálló munkáltatói felelősséget is. Mivel a munkabalesetekért fennálló felelősség alól a munkáltató az általános kimentési szabályok szerint tud szabadulni, szemben a korábbi Mt.-nek lényegében a veszélyes üzemi felelősséghez hasonló vétkességtől független, objektív felelősségével szemben, a munkavállaló irányában fennálló felelőssége enyhült. A munkáltatónak a munkavállaló irányában fennálló ezt a felelősségét összevetve az új Ptk.-nak a szerződésszegésért a másik féllel szemben fennálló kártérítési felelősségével, akkor látható, hogy a munkáltató, mint szerződésszegő, a munkavállalójával szemben enyhébben felel, mint aki polgári jogi szerződésszegéssel a szerződéses partnerét megkárosítja. Ugyanis, míg a Ptk. 6:142. §-a értelmében a szerződésszegő a szerződésszegéssel okozott kár alól csak akkor tud mentesülni, ha az előre nem láthatóság már a szerződéskötés időpontjában fennállott. Ez a megszorítás az Mt. 166. § (2) bekezdésében nem jelenik meg, holott a munkáltatónak a munkavállaló irányában fennálló munkaszerződés-szegését a polgári jogi szerződésszegéshez viszonyítva azért is szigorúbban kellene elbírálni, mert a munkajogviszonyban a munkavállaló a munkáltatóhoz viszonyítva alárendelt, kiszolgáltatott helyzetben van. A munkáltatónak, lényegében munkaszerződés-szegéssel a munkavállalónak okozott kárért fennálló általános felelőssége enyhébb, mint a szerződésszegésért fennálló polgári jogi felelősség. Ugyanakkor az üzem működésével összefüggő speciális kockázati veszélyes üzemi felelősség teljesen kiiktatódott az új Mt.-ből.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave