Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


Az önfoglalkoztatás intézményének szabályozása és gyakorlata de lege lata és de lege ferenda hazánkban

Némiképpen más irányban kezdte rendezni az önfoglalkoztatást a magyar munka és szociális jog. Az 1990-es rendszerváltásig az önfoglalkoztatás ismeretlen fogalom volt a magyar munkajogban, sőt, jó néhány éven keresztül még azt követően is. A privatizáció során az országba bejött külföldi cégek kezdték előszeretettel alkalmazni a munkaszerződés-kötés helyett a tartós vállalkozási és megbízási szerződések kötését, amellyel összefüggésben az általuk megvásárolt vállalatokban a kevésbé kötött munkavégzéssel összefüggött munkaszerződéseket felmondták, pontosabban átalakították tartós vállalkozási és/vagy megbízási jogviszonnyá csak azért, hogy az ezt követően önfoglalkoztatónak minősülő dolgozók után ne kelljen társadalombiztosítási (tb) hozzájárulást fizetniük. Bár a tényleges motívuma ennek a nyugat-európai munkáltatói tb-hozzájáruláshoz viszonyítva a magyar munkáltatót nagyobb arányú hozzájárulási kötelezettség terheli. Ugyanis a régi tagállamokban a tb-járulékfizetési kötelezettség általában feles arányban oszlik meg a munkavállaló és a munkáltató között, és Franciaországban, valamint a skandináv államokban is csak kétharmad arányt visel a munkáltató, ezzel szemben Magyarországon a munkáltatókat terhelő arány megközelíti az összes járulék háromnegyedét. Ezen kívül a tartós vállalkozási és/vagy megbízási szerződéskötéseket nemcsak a tb-járulékfizetés terheitől való szabadulás érdekében, hanem azért is alkalmazták nemcsak a külföldi, hanem a magyar cégek és vállalkozások is előszeretettel, mivel ily módon a már említett munkajogi korlátozó szociális indíttatású előírások alól mentesülni tudtak. Ezekkel a lehetőségekkel mindenekelőtt az országba bejött holland biztosító társaságok éltek és ő tőlük terjedt szét az önfoglalkozási szerződéskötések gyakorlata az egész országban tartós vállalkozási vagy megbízási szerződéseknek, az agráriumban pedig haszonbérleti szerződéseknek elnevezve. Amikor emiatt az önfoglalkoztatók többnyire szerződésük megszűnését követően perek indultak, a munkaügyi bíróságok hárították maguktól az ilyen ügyeket, mondván, hogy a szerződéseket vállalkozási vagy megbízási alapon vagy pedig a kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXII. törvény alapján kötötték meg. Ezért, ha megbízásnak vagy vállalkozásnak volt címezve egy szerződés, kezdetben akkor is a szerződés elnevezése alapján bírálták el, még ha tartalma teljesen munkaszerződési jellegű is volt. Ennek ellenére egyre nőtt azoknak a munkaügyi bírósági döntéseknek a száma, amelyek a Ptk. 207. § (5) bekezdése alapján az ilyen vállalkozási, illetve megbízási szerződéseket érvénytelennek mondták ki és a mögöttük meghúzódó munkaszerződést fogadták el érvényesnek.700

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave