Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


2.2.2. A francia jogi megoldás856
A francia jogi megoldás rendszerében és működésében egyaránt igen közel áll a belga egyeztetési és döntőbizottsági rendszerhez. Itt is ez a két eljárási forma alakult ki, az egyeztetés azonban magába foglalja az ún. közvetítést is.
 
 
2.2.2.1. Egyeztetés és közvetítés
 
Egyeztetésre és közvetítésre két esetben is sor kerülhet. Az egyik, amikor a tarifaszerződés megkötésével összefüggésben keletkezik vita, a másik pedig, amikor a már megkötött tarifaszerződést értelmezik különbözőképpen a tárgyaló felek. Az első esetben pártok közötti egyeztetésről, míg az utóbbi esetben szerződéses egyeztetésről van szó. A pártok közötti egyeztetés tulajdonképpen az érdekegyeztető tárgyaláshoz szorosan kapcsolódó intézmény, ahol először a koalíciós pártok saját gyűlésükön tárgyalják meg a vitatott kérdéseket, majd ezt követően kerül sor az ún. „pártközi” tárgyalásokra, amelyről az 1950. február 11-én és az 1982. december 27-én hozott törvények értelmében jegyzőkönyvet kell felvenni.
A szerződéses egyeztetés és a közvetítés esetében kétfajta egyeztetőbizottság is eljárhat. Az egyik a paritásos értelmezőbizottság, mely a tarifaszerződés vitatott kérdéseiben foglal állást, míg a másik a valódi egyeztetőbizottság, amely a tarifaszerződéssel szemben folytatott sztrájk jogszerűségének elbírálásánál működik közre. Az előbb már említett két törvény szerint megegyezés hiánya esetén egyeztetésre a nemzeti vagy pedig a regionális bizottság előtt kerülhet sor, aszerint, hogy az ügy milyen kihatású.
Ha az egyeztetés sikerrel zárul, a megkötésre kerülő megegyezés a tarifaszerződéssel egyenlő joghatállyal bír. Ha meghiúsul az egyeztetés, jegyzőkönyv felvételére kerül sor, amit a bizottság a feleknek, az illetékes prefektusnak és a munkaügyi miniszternek ajánlott levélben megküld. Sikertelen egyezségi eljárás esetén még meg lehet kísérelni a felek egyetértésével az ún. közvetítő eljárás lefolytatását.
A közvetítés intézményéről az 1955. május 5-ei és az 1957. július 26-ai dekrétum szól. E két dekrétum szerint a közvetítő eljárás vagy valamelyik fél vagy az egyeztetőbizottság elnöke, vagy a munkaügyi miniszter kezdeményezésére indul el. A felek által megbízott, a miniszter, illetve az egyeztetőbizottság elnöke által kinevezett közvetítő a feleket személyes megjelenésre kötelezheti, szakértő közreműködésével vizsgálatot folytathat le, egyezségi kísérletet tehet, amelyet ajánlás formájában bocsát ki. A közvetítési eljárás során tett ajánlásokat a hivatalos lapban háromhavonként közzéteszik. Amennyiben az ajánlást a felek nem fogadják el, a közvetítő döntőbizottsági vagy bírósági eljárásra küldi a feleket.
 
 
2.2.2.2. A döntőbizottsági eljárás
 
A döntőbizottsági eljárás nem automatikus folytatása a sikertelen egyeztetésnek, már csak azért sem, mert a kollektív munkaügyi viták elbírálásánál nem kötelező e fórum igénybevétele. Ha a felek megállapodtak abban, hogy döntőbizottsághoz fordulnak, alávetik magukat a döntőbizottság kötelező jelleggel meghozásra kerülő határozatának.
Az eljárás a munkaügyi hatóság keretei között működő bizottság előtt folyik. Elnökét a munkaügyi hatóság a felek egyetértésével hivatalból jelöli ki, míg az ülnököket paritásos alapon a felek maguk választják. Tarifaszerződés is tartalmazhat klauzulát a döntőbizottság tagjainak kiválasztására.
856 Jura Europae, I.30.60-19-23.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave