Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


6. § A munkaviszony keletkezése és a munkaszerződés a közép-kelet-európai régió államaiban

Szlovákia kivételével, ahol törvényes képviselő szükséges, kiskorú (15. életévtől) és korlátozottan cselekvőképes nagykorú törvényes képviselői hozzájárulás nélkül köthet munkaszerződést. A határozott időre szóló munkaszerződés maximálisan 3 vagy 5 év, ami Horvátországban 8 napnál rövidebb nem lehet, de a lejárat előtt korlátlanul hosszabbítható. Ennek elmulasztása azonban határozatlan idejűvé alakítja át a munkaviszonyt. A próbaidő általában 1–3 hónap, a lengyeleknél 2 hét, vezető alkalmazottaknál és a közszolgálat kvalifikált munkaköreiben 3 hónap. A kiemelt munkavállalói körrel a cseh, a szlovák és az orosz Mt. értelmében nem munkaszerződést kötnek, hanem kinevezik vagy választják őket. Korábban ez általános volt, azonban a legutóbbi munkajogi rekodifikációk a nem vezetőknél a kinevezést a közalkalmazotti és a köztisztviselői szférára korlátozza. A munkaszerződést írásban kell megkötni. Néhány állam azonban német mintára csak rövid, egy-két napos munkaviszony esetén teszi lehetővé a szóbeli munkaszerződést. A munkáltatónak a 91/533 EGK Irányelv figyelembevételével a munkavállaló felé fennálló 15–30 napon belüli részletes írásbeli tájékoztatási kötelezettsége írásbeli és szóbeli munkaszerződéskötés esetén is érvényesül. A szlovén, a horvát, a román, a cseh és a szlovák Mt. alapján a német joghoz hasonlóan a magyar jognál jóval bővebbek a munkaszerződés esszenciális kellékei (átlagkereset, munkába lépés napja, munkaidő-beosztás, szabadság stb.). A próbaidő-kikötés a magyarhoz hasonló (max. három hónap), a határozott időtartamra szóló munkaszerződés leghosszabb időtartama azonban nem 5, hanem csak 3 év. Eme előírások megsértésének a szankciója pénzbírság.234
A balti államokat vizsgálva, Észtországban az osztrák munkajoghoz hasonlóan a munkaviszony megkötéséről külön Munkaszerződés-törvény rendelkezik 2001 óta. E törvény a munkaszerződést elhatárolja a szolgálati szerződéstől, amelyről a német joghoz hasonlóan hivatalnoki törvény rendelkezik és egyben elhatárolja a polgári jogi vállalkozási szerződéstől is. A Munkaszerződés-törvény értelmében a munkaszerződést főszabályként a német joghoz hasonlóan írásban kell megkötni, amely azonban két hétnél nem hosszabb időtartamú, szóban is megköthető. A határozott időre szóló munkaszerződés maximális időtartama szintén 5 év, amely továbbdolgozás esetén határozatlan tartamúvá alakul át. A munkaszerződésnek a munkakör megnevezését, a munkavállaló tevékenységi és hatáskörét, a munkavégzés helyét és időbeosztását, valamint a munkabér meghatározását kell tartalmaznia. A törvény értelmében a munkaszerződésnek a 91/533. EK Irányelvnek megfelelően minden lényeges kérdésre – így a műszakváltásra, túlmunkára, pótlékokra és az egyéb juttatásokra is – részleteiben ki kell térnie. Hasonlóan érvényesül a közszolgálati beiktatásnál és besorolásnál is.235 A litván jogban a munkaviszony létesítését szintén Munkaszerződés-törvény rendezi, amely 1991-ben lépett hatályba. E törvény határozza meg a munkaszerződésnek azokat a leglényegesebb tartalmi kellékeit, amelyekben a feleknek meg kell egyezniük. Ezen kívül ez a törvény a lett Munkaszerződés-törvényhez hasonlóan tartalmazza a munkaviszony leglényegesebb tartalmi elemeit, valamint a munkáltató és a munkavállaló leglényegesebb jogait és kötelezettségeit. A munkaszerződést a litván jog szerint is írásban kell megkötni, azonban a litván jogban a 91/533. EK Irányelvre még nincsen utalás. A közszolgálati jogviszony létesítéséről és annak tartalmáról az 1999. évi köztisztviselői törvény rendelkezik.236 Lettországban a munkaszerződés megkötését és annak tartalmát az 1993-ban gyökeresen módosított Mt. rendezi lényegében az előbb tárgyalt két balti államhoz hasonló tartalommal. Lényeges különbség azonban az előző kettőhöz viszonyítva az, hogy ún. „láncolatos” munkaszerződés is köthető „kettős”, sőt „hármas” fedéllel. Ez annyit jelent, hogy ugyanazon munkavállalóval határozatlan időre szóló munkaszerződés mellett határozott időre szóló munkaszerződés is köthető ismétlődő jelleggel. Emellett azonban lehetőség van még arra is, hogy a munkaszerződések mellett azokra tekintettel és azok kereteibe, mint alapszerződésekbe ágyazva a munkáltató a munkavállalóval tartós vagy időszakos vállalkozási szerződést kössön.237 Az itt említett közép-európai államok Mt.-jei az EU Irányelvek átvételével kimondják, hogy a részmunkaidős, határozott idős és az otthoni, valamint a munkerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottakat, vagyis az atipikus munkaviszony keretében dolgozókat egyenlő módon kell kezelni azokkal, akik rendes munkaviszonyban dolgoznak. A közép-kelet-európai térség posztkommunista államainak egy jelentős részében annál fogva, hogy az Mt. szabályozza a közszolgálati jogviszonyt, az állami intézmények munkatársainak munkaviszonyba állását – miként – a 2004. évi román Mt. szerint is – „versenyvizsgán” való megfeleléshez kötik. Romániával kapcsolatosan érdemes megemlíteni, hogy a 2004 márciusában hatályba lépett új Mt. megszüntette a társadalombiztosításra jogot nem adott és ezért járulékfizetési kötelezettséget sem előírt ún. „civil munkavégzési szerződéseket”, illetve azokat átalakította részmunkaidős egyéni munkaszerződésekké, aminek minimuma napi 2, illetve heti 10 óra munkavégzés.238
234 Sieg, 509; Kostecka (1994), 434–435; Kreuter–Potocjak, 441–442. o.; Sredkova, 358–359. o.; Rivinius, 85–87. o.; Scharf, 407. o.; Hüttlava, Int. Conf. 26–27 April, 2001.; Stempien, 36–39.; Heka, 31. o.; Avsec, m.a.; Vallasek Magdolna Mária: Elméleti és gyakorlati problémák az új román munkatörvénykönyv kapcsán. Magyar jog, 2004/5. sz. 301. o.
235 Kohl–Platzer, 37–38. o.
236 Kohl–Platzer, 48–49. o.
237 Kohl–Platzer, 42. o.
238 Kohl–Platzer, 37–38. o.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave