Az internet születése a hidegháború – amerikai szempontból nézve – egyik legfeszültebb pillanatához köthető: amikor a Szovjetunió 1957. október 4-én sikeresen az űrbe jutatta az első (Szputnyik 1) műholdat, az amerikaiakat komoly aggodalom fogta el, attól tartva, hogy a szovjetek immár képesek akár atomcsapást is mérni rájuk az űrből. Eisenhower elnök kezdeményezésére a Védelmi Minisztérium 1958-ban létrehozta az Advanced Research Projects Agencyt (ARPA), melynek célja egy olyan hálózat létrehozása volt, ami képes egy esetleges atomtámadás után is tovább működni.643 A kutatók által javasolt megoldás egy olyan rendszer volt, amiben különálló számítógépeket kötnek össze, anélkül, hogy lenne egy „központi” számítógép, melynek megsemmisülése esetén megbénulna a rendszer. Az ARPA hálózata (ARPANET) eleinte négy amerikai egyetem kutatási hálózataként működött, melyhez később több más oktatási intézmény is csatlakozott. Amikor 1972-ben a hálózat alapjául a ma is használatos TCP/IP protokollt vezették be, jelentősen könnyebbé vált a számítógépek közötti kommunikáció. Az első e-mail program szintén ebben az évben jelent meg. Az ARPANET azonban ekkoriban még nem a mai ismereteink szerinti, szabadon működő hálózat volt, hanem egy szigorúan ellenőrzött katonai projekt. Ez 1983-ban változott meg, amikor MILNET néven leválasztották a hadászati szegmenst, és megszületett a mai fogalmaink szerinti internet. A mindenki számára elérhető, földrészeket összekötő kommunikációs eszközzé válás felé vezető úton a legjelentősebb változás 1989-ben következett be, amikor Tim Berners-Lee megalkotta azt a programozási nyelvet (HTML), aminek köszönhetően megszületett a ma jól ismert World Wide Web. Az ún. hyperlinkek segítségével az elmélyült informatikai ismeretekkel nem felvértezett felhasználók is könnyen ʻszörfölhetnek’ a mára valóban világméretűvé vált hálón.