MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Közigazgatási jog II.
Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás
A Kormány szerepe a fogyasztóvédelemben
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) csupán annyi orientáló jellegű kötelezettséget rögzített a Kormány fogyasztóvédelmi feladatairól, hogy ösztönzi az országos gazdasági kamarák, a vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervezetei, az érintett társadalmi szervezetek és a fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatokat ellátó hatóságok közös megegyezésen alapuló, a követendő elveket és a legjobb követendő gyakorlatot rögzítő nyilatkozat létrehozását.512 Ezt az indokolta, hogy a tudatos fogyasztói magatartás és döntéshozatal kultúrájának fejlesztése, a fogyasztók tájékoztatásának előmozdítása és a következetes hatósági jogalkalmazás realizálódjon. E nyilatkozatot az Fgytv.-t átfogó jelleggel módosító, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Módosító törvény) nevezte Fogyasztóvédelmi Chartának, amelynek kezdeményezése alapvetően állami feladat, mégis széles körben nyílik lehetőség e megállapodás aláírására.513 A Charta legtöbb várakozást kiváltó része az ún. önkéntes vállalásokat tartalmazó egység volt, amely külön rögzítette volna a kormányzati oldal (hatóságok), a civil szerveződések, valamint a vállalkozások vállalásait. Szükséges azonban rögzíteni, hogy – a kezdeti felhatalmazás ellenére – nem került sor a Charta megalkotására és aláírására. A felajánlások teljesítését az önkéntesség alapján látta a jogalkotó kivitelezhetőnek, amely csupán a nyilvánosság ereje által lett volna realizálható.514
Tartalomjegyzék
- Közigazgatási jog II.
- Impresszum
- Előszó
- A nemzetgazdaság igazgatása
- A gazdasági verseny igazgatása
- 1. A gazdasági verseny jelentősége és az állami szerepvállalás
- 2. A versenyszabályozás történeti fejlődése
- 3. A verseny védelmének hazai alkotmányossági vonatkozásai
- 4. A versenyjogi szabályozás rendszere
- 5. Jogérvényesítési és intézményi modellek áttekintése
- 6. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
- 7. A versenyigazgatás hazai eljárásjoga
- 7.1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és a Tpvt. viszonya
- 7.2. Eljárástípusok
- 7.3. Bizonyítási eszközök, különös tekintettel a kartellek felderítésére
- 7.4. Szankciók a versenyfelügyeleti eljárásban
- 7.5. Jogorvoslati rend a versenyfelügyeleti eljárásban
- 7.1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és a Tpvt. viszonya
- 1. A gazdasági verseny jelentősége és az állami szerepvállalás
- Az iparigazgatás
- 1. Bevezetés
- 2. Energetikai igazgatás
- 3. Bányászati igazgatás
- 4. Tulajdonjog-korlátozások az iparigazgatásban
- 4.1. A tulajdonjog-korlátozásról, -elvonásról általában
- 4.2. Ingatlan tulajdonjogának korlátozása
- 4.3. Ingatlan tulajdonjogának elvonása
- 4.3.1. A kisajátítás szabályozása
- 4.3.2. A kisajátítási célok és feltételek
- 4.3.3. Az eljáró hatóság
- 4.3.4. Ügyfelek a kisajátítási eljárásban
- 4.3.5. A kisajátítással érintett ingatlan
- 4.3.6. A kisajátítási eljárás megindítása
- 4.3.7. A kisajátítási eljárás lefolytatása
- 4.3.8. Döntés a kisajátítási eljárásban
- 4.3.9. Jogorvoslat és hivatalbóli döntés-felülvizsgálat a kisajátítási eljárásban hozott döntés ellen
- 4.3.10. Jogerő és végrehajtás
- 4.3.11. A kisajátított ingatlan birtokba bocsátása
- 4.3.12. Előmunkálat
- 4.3.1. A kisajátítás szabályozása
- 4.1. A tulajdonjog-korlátozásról, -elvonásról általában
- 1. Bevezetés
- A vízügyi igazgatás
- 1. A víz és a közigazgatás kapcsolata
- 2. Vízügyi igazgatás vázlatos története
- 3. A vízgazdálkodás igazgatási kérdései
- 4. A víziközmű
- 5. A vízügyi igazgatás és a környezetvédelem kapcsolata
- 6. A vízügyi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolata
- 1. A víz és a közigazgatás kapcsolata
- Hírközlési igazgatás
- 1. Bevezetés
- 2. A hírközlés természetes és állami monopólium „időszaka”, a hírközlés mint közszolgáltatás
- 3. A hírközlési piac, a hírközlési szolgáltatási rendszer szerkezeti reformja (liberalizációja, privatizációja)
- 4. A hírközlési liberalizáció és a liberalizált hírközlési piac igazgatásának világviszonylatban érvényesülő jogintézményei
- 5. A hírközlés fogalmának fő elemei – a hírközlési igazgatás tárgya
- 6. Hírközlés-politika és hírközlés-szabályozás a nemzetközi kereskedelemben és az Európai Unióban
- 6.1. Az alapvető hírközlési hálózatok és szolgáltatások a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem rendszerében, a GATS hírközlési melléklete
- 6.2. Az Európai Közösség „hírközlés-politikájának”, egységes hírközlés-szabályozásának fejlődése, alapjai
- 6.3. A hírközlési piac liberalizációjának általános keretei az Európai Közösségben
- 6.4. Az Európai Közösség napjainkban érvényesülő, ún. elektronikus hírközlésre (kommunikációra) vonatkozó szabályozási rendszere
- 6.5. A hatályos közösségi elektronikus hírközlési keretszabályozás felülvizsgálata, a felülvizsgálat eredményei
- 6.1. Az alapvető hírközlési hálózatok és szolgáltatások a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem rendszerében, a GATS hírközlési melléklete
- 7. A hírközlési igazgatás szabályozási rendszere hazánkban
- 7.1. Történeti áttekintés
- 7.2. A hazai hírközlési piac liberalizációja
- 7.3. A hírközlési igazgatás jelenlegi szabályozási rendszere
- 7.3.1. Az Eht. hatálya, az elektronikus hírközlési jog tárgya, keretei
- 7.3.2. A hírközlési igazgatás „szabályozó hatósága”: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
- 7.3.3. Az Eht. aszimmetrikus ex ante versenyszabályozása és annak jogintézményei
- 7.3.4. Az elektronikus hírközlési tevékenység megkezdésének feltételei
- 7.3.5. A hírközlési tevékenységekkel összefüggő egyedi engedélyezési hatáskörök
- 7.3.6. Az előfizetők, felhasználók érdekeivel, jogaival, a fogyasztóvédelemmel összefüggő szabályozás
- 7.3.1. Az Eht. hatálya, az elektronikus hírközlési jog tárgya, keretei
- 7.1. Történeti áttekintés
- 1. Bevezetés
- Az építési igazgatás, építési jog alapjai
- 1. Az állami szerepvállalás és jogi szabályozás történeti alakulása
- 2. Az építési tevékenységgel kapcsolatos társadalmi viszonyok jogi szabályozása
- 3. A településrendezési jog alapintézményei
- 4. Az építési igazgatás hatósági eszközei
- 5. Hatósági kötelezések az építési jogban
- 6. Hatósági felügyelet az építésügyi igazgatásban
- 6.1. Építésrendészeti felügyelet és építésfelügyelet
- 6.2. Hatósági ellenőrzés
- 6.3. Építésfelügyeleti jogosítványok az ellenőrzés során észlelt hiányosságok megszüntetése érdekében
- 6.4. A feltárt hiányosságok megszüntetésére szolgáló építésrendészeti eszközök
- 6.5. Az építési szabályok megsértésének szankciói – bírságok
- 6.1. Építésrendészeti felügyelet és építésfelügyelet
- 7. A szomszédjogok védelme az építési jogban
- 8. Az építésügyi közigazgatási hatáskörök telepítése
- Kereskedelmi igazgatás
- 1. Nemzetközi kereskedelem és az Európai Unió kereskedelempolitikája
- 2. A magyar kereskedelmi igazgatás (rövid) történeti áttekintése
- 3. Kereskedelem és piacgazdaság a jogállamban
- 4. Kereskedelem és piacgazdaság az Alkotmánybíróság gyakorlatában
- 5. Kereskedelmi tevékenység folytatása
- 6. A kereskedelmi igazgatás szervezete
- 7. A külkereskedelem igazgatása
- 1. Nemzetközi kereskedelem és az Európai Unió kereskedelempolitikája
- A fogyasztóvédelem szakigazgatási alapjai
- 1. Bevezetés
- 2. Az állami beavatkozás indokai
- 2.1. Az állam jelenléte a gazdaságban
- 2.2. A fogyasztóvédelem elméleti alapjai
- 2.2.1. A fogyasztóvédelem megjelenése önálló jogterületként
- 2.2.2. A liberális közgazdaságtan korszaka
- 2.2.3. Keynes gazdaságelmélete
- 2.2.4. Fogyasztóvédelem a jóléti állam keretei között
- 2.2.5. A neoklasszikus közgazdaságtan és a fogyasztóvédelem kapcsolata
- 2.2.6. Fogyasztóvédelem a szocialista kor gazdasági berendezkedésében
- 2.2.7. A rendszerváltás és a fogyasztóvédelem
- 2.2.1. A fogyasztóvédelem megjelenése önálló jogterületként
- 2.1. Az állam jelenléte a gazdaságban
- 3. A fogyasztóvédelem európai uniós alapjai
- 4. Szabályozási modellek
- 5. A fogyasztóvédelem hazai intézményrendszere
- 5.1. A fogyasztóvédelem állami intézményrendszeréről
- 5.2. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság működése
- 5.2.1. Szabályozási környezet
- 5.2.2. Az állami szerepvállalás szükségessége
- 5.2.3. A fogyasztóvédelem alkotmányos determináltsága
- 5.2.4. Az arányosság elve
- 5.2.5. A „hatósági szemlélet” visszaszorulása
- 5.2.6. A fogyasztóvédelem nyilvánossága
- 5.2.7. A plurális fogyasztóvédelem
- 5.2.8. A partnerség elve
- 5.2.1. Szabályozási környezet
- 5.3. A fogyasztóvédelem helyi önkormányzati és érdek-képviseleti intézményrendszere
- Közbeszerzések joga
- 1. A közbeszerzés, a közbeszerzések joga és a közbeszerzési eljárás fogalma, egymástól való elhatárolása
- 2. Történeti előzmények
- 3. A közbeszerzési törvény szerkezete
- 4. A közbeszerzési törvény alapvető rendelkezései
- 5. Ajánlatkérők, ajánlattevők és a közbeszerzési eljárás egyéb szereplői (személyi hatály)
- 6. A közbeszerzés tárgyai (a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya)
- 7. A közbeszerzés értéke, annak megállapítása és a közbeszerzési értékhatárok
- 8. A közbeszerzési eljárás fajtái és az eljárás lefolytatása
- 9. A közbeszerzések intézményrendszere
- 10. A jogorvoslatok
- 1. A közbeszerzés, a közbeszerzések joga és a közbeszerzési eljárás fogalma, egymástól való elhatárolása
- Területfejlesztés, területrendezés
- 1. A területi folyamatokról általánosságban
- 2. Az állam szerepe és szerepkörének változása a területi folyamatok befolyásolásában
- 3. A területi léptékű fejlesztés és rendezés jellemzői
- 4. A területrendezés és -fejlesztés kapcsolata más igazgatási területekkel
- 5. A magyar területfejlesztési szabályozás jellemzői
- 6. Az Európai Unió regionális politikájának főbb jellemzői
- 7. A területrendezés alapjai, jellemzői
- 8. Záró gondolatok
- 1. A területi folyamatokról általánosságban
- Környezetvédelmi igazgatás
- 1. Az állam és a közigazgatás környezetvédelmi szerepének alapjai
- 2. A környezetvédelmi igazgatás alapkérdései
- 3. Megelőzést szolgáló jogintézmények
- 3.1. A bejelentés
- 3.2. Az engedély általános keretei és a szakhatósági hozzájárulás
- 3.3. Integrált szempontú környezetvédelmi engedélyek általában
- 3.4. Az előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció
- 3.5. A környezeti hatásvizsgálati eljárás
- 3.6. Az egységes környezethasználati engedély
- 3.7. A környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés
- 3.8. A felszámolási eljárás és végelszámolás környezetvédelmi követelményei
- 3.9. Környezetvédelmi minősítés
- 3.10. Osztályozás
- 3.1. A bejelentés
- 4. A közigazgatás közvetlen beavatkozása
- 5. Önszabályozás, környezeti menedzsment
- 6. A gazdasági szabályozás eszközei
- 7. Az ellenőrzés
- 8. A közigazgatási jogi felelősség
- 9. A környezetvédelem állami szervezetrendszerének alapjai
- 10. Társadalmi részvétel
- Pénzügyi szolgáltatások szakigazgatási alapjai – a pénzügyi szektor „állami” felügyelete
- 1. Alapvetések
- 2. A pénzügyi piac szabályozásának és felügyeletének alapjai
- 3. A pénzügyi piacok feletti felügyelet modelljei
- 4. A pénzügyi piac feletti felügyelet rendszere az Európai Unióban
- 5. A pénzügyi piac feletti felügyelet rendszere Magyarországon
- Vadászati igazgatás
- Közlekedési igazgatás
- 1. A közlekedési igazgatás alapjai
- 2. A közúti közlekedés igazgatása
- 3. A vasút és a vasútigazgatás
- 4. A légi közlekedés igazgatása
- Állami támogatások joga
- 1. Az állami támogatás uniós jogi fogalma
- 1.1. Gazdasági közjog: az állami támogatások joga
- 1.2. „Az állam által nyújtott támogatás” és az „állami forrásból nyújtott támogatás”
- 1.3. A betudhatóság fogalma
- 1.4. A magánbefektető elve
- 1.5. A szelektivitás
- 1.6. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége
- 1.7. Közszolgáltatási kötelezettségek ellentételezéseként nyújtott juttatások
- 1.1. Gazdasági közjog: az állami támogatások joga
- 2. Szervezeti, hatásköri és eljárási szabályok
- 2.1. A bizottsági közigazgatási eljárások
- 2.2. A bejelentés előzetes vizsgálata: az előzetes vizsgálati szakasz
- 2.3. Az opportunitás
- 2.4. A hivatalos vizsgálati eljárás
- 2.5. Az érdekelt fél
- 2.6. A megtámadható aktusok köre az állami támogatásokra vonatkozó bizottsági közigazgatási eljárásokban
- 2.7. A bírói felülvizsgálat alapvető szabályai
- 2.8. A nemzeti bíróságok szerepe
- 2.1. A bizottsági közigazgatási eljárások
- 3. A magyar pénzügyi támogatási jog
- 1. Az állami támogatás uniós jogi fogalma
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 624 4
A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít. E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései. Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit. A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült. A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják. - Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat, - a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát, - a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
