MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Közigazgatási jog II.
Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás
Klasszikus versenyjogi eszköztár
Az 1890-ben elfogadott Sherman Act alkalmazását az 1930-as évek első nagy gazdasági világválságára tekintettel az 1933-ban elfogadott National Industrial Recovery Act felfüggesztette. Ezt követően, az 1940-es évektől kezdődően a piacelméleti közgazdaságtan nagymértékben hozzájárult a Sherman Act szabályozási koncepciójának a jobb megértéséhez is. Az ekkor kidolgozott struktúra-viselkedés-teljesítmény (ún. SVT) modell, az iparági kimenetet (az iparág teljesítményét) az arra ható tényezők összefüggésében vizsgálja. Eszerint a teljesítményt a piaci struktúra és viselkedés határozza meg, ezért az állami szabályozás is ezeken keresztül kell hogy hasson a vállalatok, és így az adott iparág teljesítményére. A piaci struktúra leírására a koncentráció szolgál, amely lehet alacsony (versenyző piac) és magas (monopólium, oligopólium, monopszónium). A piaci koncentrációt befolyásolja például a piacralépési korlát vagy a kínálati helyettesítés. Piacralépési korlát lehet jogi és strukturális. Előbbi tipikusan az engedélyezési típusú eljárásokban merül fel (pl. frekvenciák), utóbbi pedig többnyire olyan piaci hatalmat létrehozó tényezőkre vezethető vissza, mint a méretgazdaságosság vagy az externália. A méretgazdaságosság azt jelenti, hogy az egységnyi kibocsátás költsége annál alacsonyabb, minél több vevője van az adott vállalatnak, így végső soron a méretgazdaságosan működő vállalat csökkenő átlagköltség mellett tud működni, amely megnehezíti piacának támadhatóságát. Ezt jelentősen fokozhatja, ha a piacralépés jelentős piacralépési költségekkel (pl. infrastruktúraberuházás) jár, amely egyenesen természetes monopóliumot is eredményezhet. Az externália arra utal, hogy olyan is viseli a tranzakció költségeit (negatív externália) vagy részesül hasznaiból (pozitív externália), aki annak nem közvetlen résztvevője. Pozitív externália lehet például a hálózati hatás, amelynek lényege, hogy minél többen használnak egy adott infrastruktúrát, az annál vonzóbb külső csatlakozók számára, és minél többen csatlakoznak, annak előnyeit annál inkább élvezik azok, akik már tagjai az érintett hálózatnak.
Tartalomjegyzék
- Közigazgatási jog II.
- Impresszum
- Előszó
- A nemzetgazdaság igazgatása
- A gazdasági verseny igazgatása
- 1. A gazdasági verseny jelentősége és az állami szerepvállalás
- 2. A versenyszabályozás történeti fejlődése
- 3. A verseny védelmének hazai alkotmányossági vonatkozásai
- 4. A versenyjogi szabályozás rendszere
- 5. Jogérvényesítési és intézményi modellek áttekintése
- 6. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
- 7. A versenyigazgatás hazai eljárásjoga
- 7.1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és a Tpvt. viszonya
- 7.2. Eljárástípusok
- 7.3. Bizonyítási eszközök, különös tekintettel a kartellek felderítésére
- 7.4. Szankciók a versenyfelügyeleti eljárásban
- 7.5. Jogorvoslati rend a versenyfelügyeleti eljárásban
- 7.1. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és a Tpvt. viszonya
- 1. A gazdasági verseny jelentősége és az állami szerepvállalás
- Az iparigazgatás
- 1. Bevezetés
- 2. Energetikai igazgatás
- 3. Bányászati igazgatás
- 4. Tulajdonjog-korlátozások az iparigazgatásban
- 4.1. A tulajdonjog-korlátozásról, -elvonásról általában
- 4.2. Ingatlan tulajdonjogának korlátozása
- 4.3. Ingatlan tulajdonjogának elvonása
- 4.3.1. A kisajátítás szabályozása
- 4.3.2. A kisajátítási célok és feltételek
- 4.3.3. Az eljáró hatóság
- 4.3.4. Ügyfelek a kisajátítási eljárásban
- 4.3.5. A kisajátítással érintett ingatlan
- 4.3.6. A kisajátítási eljárás megindítása
- 4.3.7. A kisajátítási eljárás lefolytatása
- 4.3.8. Döntés a kisajátítási eljárásban
- 4.3.9. Jogorvoslat és hivatalbóli döntés-felülvizsgálat a kisajátítási eljárásban hozott döntés ellen
- 4.3.10. Jogerő és végrehajtás
- 4.3.11. A kisajátított ingatlan birtokba bocsátása
- 4.3.12. Előmunkálat
- 4.3.1. A kisajátítás szabályozása
- 4.1. A tulajdonjog-korlátozásról, -elvonásról általában
- 1. Bevezetés
- A vízügyi igazgatás
- 1. A víz és a közigazgatás kapcsolata
- 2. Vízügyi igazgatás vázlatos története
- 3. A vízgazdálkodás igazgatási kérdései
- 4. A víziközmű
- 5. A vízügyi igazgatás és a környezetvédelem kapcsolata
- 6. A vízügyi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolata
- 1. A víz és a közigazgatás kapcsolata
- Hírközlési igazgatás
- 1. Bevezetés
- 2. A hírközlés természetes és állami monopólium „időszaka”, a hírközlés mint közszolgáltatás
- 3. A hírközlési piac, a hírközlési szolgáltatási rendszer szerkezeti reformja (liberalizációja, privatizációja)
- 4. A hírközlési liberalizáció és a liberalizált hírközlési piac igazgatásának világviszonylatban érvényesülő jogintézményei
- 5. A hírközlés fogalmának fő elemei – a hírközlési igazgatás tárgya
- 6. Hírközlés-politika és hírközlés-szabályozás a nemzetközi kereskedelemben és az Európai Unióban
- 6.1. Az alapvető hírközlési hálózatok és szolgáltatások a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem rendszerében, a GATS hírközlési melléklete
- 6.2. Az Európai Közösség „hírközlés-politikájának”, egységes hírközlés-szabályozásának fejlődése, alapjai
- 6.3. A hírközlési piac liberalizációjának általános keretei az Európai Közösségben
- 6.4. Az Európai Közösség napjainkban érvényesülő, ún. elektronikus hírközlésre (kommunikációra) vonatkozó szabályozási rendszere
- 6.5. A hatályos közösségi elektronikus hírközlési keretszabályozás felülvizsgálata, a felülvizsgálat eredményei
- 6.1. Az alapvető hírközlési hálózatok és szolgáltatások a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem rendszerében, a GATS hírközlési melléklete
- 7. A hírközlési igazgatás szabályozási rendszere hazánkban
- 7.1. Történeti áttekintés
- 7.2. A hazai hírközlési piac liberalizációja
- 7.3. A hírközlési igazgatás jelenlegi szabályozási rendszere
- 7.3.1. Az Eht. hatálya, az elektronikus hírközlési jog tárgya, keretei
- 7.3.2. A hírközlési igazgatás „szabályozó hatósága”: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
- 7.3.3. Az Eht. aszimmetrikus ex ante versenyszabályozása és annak jogintézményei
- 7.3.4. Az elektronikus hírközlési tevékenység megkezdésének feltételei
- 7.3.5. A hírközlési tevékenységekkel összefüggő egyedi engedélyezési hatáskörök
- 7.3.6. Az előfizetők, felhasználók érdekeivel, jogaival, a fogyasztóvédelemmel összefüggő szabályozás
- 7.3.1. Az Eht. hatálya, az elektronikus hírközlési jog tárgya, keretei
- 7.1. Történeti áttekintés
- 1. Bevezetés
- Az építési igazgatás, építési jog alapjai
- 1. Az állami szerepvállalás és jogi szabályozás történeti alakulása
- 2. Az építési tevékenységgel kapcsolatos társadalmi viszonyok jogi szabályozása
- 3. A településrendezési jog alapintézményei
- 4. Az építési igazgatás hatósági eszközei
- 5. Hatósági kötelezések az építési jogban
- 6. Hatósági felügyelet az építésügyi igazgatásban
- 6.1. Építésrendészeti felügyelet és építésfelügyelet
- 6.2. Hatósági ellenőrzés
- 6.3. Építésfelügyeleti jogosítványok az ellenőrzés során észlelt hiányosságok megszüntetése érdekében
- 6.4. A feltárt hiányosságok megszüntetésére szolgáló építésrendészeti eszközök
- 6.5. Az építési szabályok megsértésének szankciói – bírságok
- 6.1. Építésrendészeti felügyelet és építésfelügyelet
- 7. A szomszédjogok védelme az építési jogban
- 8. Az építésügyi közigazgatási hatáskörök telepítése
- Kereskedelmi igazgatás
- 1. Nemzetközi kereskedelem és az Európai Unió kereskedelempolitikája
- 2. A magyar kereskedelmi igazgatás (rövid) történeti áttekintése
- 3. Kereskedelem és piacgazdaság a jogállamban
- 4. Kereskedelem és piacgazdaság az Alkotmánybíróság gyakorlatában
- 5. Kereskedelmi tevékenység folytatása
- 6. A kereskedelmi igazgatás szervezete
- 7. A külkereskedelem igazgatása
- 1. Nemzetközi kereskedelem és az Európai Unió kereskedelempolitikája
- A fogyasztóvédelem szakigazgatási alapjai
- 1. Bevezetés
- 2. Az állami beavatkozás indokai
- 2.1. Az állam jelenléte a gazdaságban
- 2.2. A fogyasztóvédelem elméleti alapjai
- 2.2.1. A fogyasztóvédelem megjelenése önálló jogterületként
- 2.2.2. A liberális közgazdaságtan korszaka
- 2.2.3. Keynes gazdaságelmélete
- 2.2.4. Fogyasztóvédelem a jóléti állam keretei között
- 2.2.5. A neoklasszikus közgazdaságtan és a fogyasztóvédelem kapcsolata
- 2.2.6. Fogyasztóvédelem a szocialista kor gazdasági berendezkedésében
- 2.2.7. A rendszerváltás és a fogyasztóvédelem
- 2.2.1. A fogyasztóvédelem megjelenése önálló jogterületként
- 2.1. Az állam jelenléte a gazdaságban
- 3. A fogyasztóvédelem európai uniós alapjai
- 4. Szabályozási modellek
- 5. A fogyasztóvédelem hazai intézményrendszere
- 5.1. A fogyasztóvédelem állami intézményrendszeréről
- 5.2. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság működése
- 5.2.1. Szabályozási környezet
- 5.2.2. Az állami szerepvállalás szükségessége
- 5.2.3. A fogyasztóvédelem alkotmányos determináltsága
- 5.2.4. Az arányosság elve
- 5.2.5. A „hatósági szemlélet” visszaszorulása
- 5.2.6. A fogyasztóvédelem nyilvánossága
- 5.2.7. A plurális fogyasztóvédelem
- 5.2.8. A partnerség elve
- 5.2.1. Szabályozási környezet
- 5.3. A fogyasztóvédelem helyi önkormányzati és érdek-képviseleti intézményrendszere
- Közbeszerzések joga
- 1. A közbeszerzés, a közbeszerzések joga és a közbeszerzési eljárás fogalma, egymástól való elhatárolása
- 2. Történeti előzmények
- 3. A közbeszerzési törvény szerkezete
- 4. A közbeszerzési törvény alapvető rendelkezései
- 5. Ajánlatkérők, ajánlattevők és a közbeszerzési eljárás egyéb szereplői (személyi hatály)
- 6. A közbeszerzés tárgyai (a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya)
- 7. A közbeszerzés értéke, annak megállapítása és a közbeszerzési értékhatárok
- 8. A közbeszerzési eljárás fajtái és az eljárás lefolytatása
- 9. A közbeszerzések intézményrendszere
- 10. A jogorvoslatok
- 1. A közbeszerzés, a közbeszerzések joga és a közbeszerzési eljárás fogalma, egymástól való elhatárolása
- Területfejlesztés, területrendezés
- 1. A területi folyamatokról általánosságban
- 2. Az állam szerepe és szerepkörének változása a területi folyamatok befolyásolásában
- 3. A területi léptékű fejlesztés és rendezés jellemzői
- 4. A területrendezés és -fejlesztés kapcsolata más igazgatási területekkel
- 5. A magyar területfejlesztési szabályozás jellemzői
- 6. Az Európai Unió regionális politikájának főbb jellemzői
- 7. A területrendezés alapjai, jellemzői
- 8. Záró gondolatok
- 1. A területi folyamatokról általánosságban
- Környezetvédelmi igazgatás
- 1. Az állam és a közigazgatás környezetvédelmi szerepének alapjai
- 2. A környezetvédelmi igazgatás alapkérdései
- 3. Megelőzést szolgáló jogintézmények
- 3.1. A bejelentés
- 3.2. Az engedély általános keretei és a szakhatósági hozzájárulás
- 3.3. Integrált szempontú környezetvédelmi engedélyek általában
- 3.4. Az előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció
- 3.5. A környezeti hatásvizsgálati eljárás
- 3.6. Az egységes környezethasználati engedély
- 3.7. A környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés
- 3.8. A felszámolási eljárás és végelszámolás környezetvédelmi követelményei
- 3.9. Környezetvédelmi minősítés
- 3.10. Osztályozás
- 3.1. A bejelentés
- 4. A közigazgatás közvetlen beavatkozása
- 5. Önszabályozás, környezeti menedzsment
- 6. A gazdasági szabályozás eszközei
- 7. Az ellenőrzés
- 8. A közigazgatási jogi felelősség
- 9. A környezetvédelem állami szervezetrendszerének alapjai
- 10. Társadalmi részvétel
- Pénzügyi szolgáltatások szakigazgatási alapjai – a pénzügyi szektor „állami” felügyelete
- 1. Alapvetések
- 2. A pénzügyi piac szabályozásának és felügyeletének alapjai
- 3. A pénzügyi piacok feletti felügyelet modelljei
- 4. A pénzügyi piac feletti felügyelet rendszere az Európai Unióban
- 5. A pénzügyi piac feletti felügyelet rendszere Magyarországon
- Vadászati igazgatás
- Közlekedési igazgatás
- 1. A közlekedési igazgatás alapjai
- 2. A közúti közlekedés igazgatása
- 3. A vasút és a vasútigazgatás
- 4. A légi közlekedés igazgatása
- Állami támogatások joga
- 1. Az állami támogatás uniós jogi fogalma
- 1.1. Gazdasági közjog: az állami támogatások joga
- 1.2. „Az állam által nyújtott támogatás” és az „állami forrásból nyújtott támogatás”
- 1.3. A betudhatóság fogalma
- 1.4. A magánbefektető elve
- 1.5. A szelektivitás
- 1.6. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége
- 1.7. Közszolgáltatási kötelezettségek ellentételezéseként nyújtott juttatások
- 1.1. Gazdasági közjog: az állami támogatások joga
- 2. Szervezeti, hatásköri és eljárási szabályok
- 2.1. A bizottsági közigazgatási eljárások
- 2.2. A bejelentés előzetes vizsgálata: az előzetes vizsgálati szakasz
- 2.3. Az opportunitás
- 2.4. A hivatalos vizsgálati eljárás
- 2.5. Az érdekelt fél
- 2.6. A megtámadható aktusok köre az állami támogatásokra vonatkozó bizottsági közigazgatási eljárásokban
- 2.7. A bírói felülvizsgálat alapvető szabályai
- 2.8. A nemzeti bíróságok szerepe
- 2.1. A bizottsági közigazgatási eljárások
- 3. A magyar pénzügyi támogatási jog
- 1. Az állami támogatás uniós jogi fogalma
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 624 4
A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít. E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései. Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit. A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült. A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják. - Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat, - a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát, - a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
