Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog II.

Gazdasági közigazgatás, infrastruktúra igazgatás


Előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálat

A vizsgáló az erőfölénnyel való visszaélés és versenykorlátozó megállapodás miatt bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat. A kutatás során a vizsgáló az ügyfelet, az ügyfél megbízottját (volt megbízottját), alkalmazottját (volt alkalmazottját) szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat. Magáncélú, illetve magánhasználatú helyiségben – ideértve a járműveket – előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatot folytatni csak akkor lehet, ha az az ügyfél bármely jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja, valamint a ténylegesen az irányítást gyakorló, vagy korábban irányítást gyakorolt más személy használatában van. Az előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatra előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A GVH írásbeli kérelmét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül. A bíróság végzése ellen nincs helye jogorvoslatnak. A bíróság az engedélyt akkor adja meg, ha a GVH valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyszínen a megjelölt jogsértéssel kapcsolatos információforrás fellelhető, és feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanák rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság határozata alapján a kibocsátásától számított három hónapig foganatosítható vizsgálati cselekmény. A vizsgálati cselekményhez a GVH a rendőrség közreműködését igényelheti, ami azt jelenti, hogy a rendőrség a rá vonatkozó szabályok szerint segíti a vizsgáló bejutását az érintett helyszínre és biztosítja a vizsgálati cselekmény lefolytatását. Az előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálat során a vizsgáló jogosult a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de versenykorlátozó megállapodás vagy erőfölénnyel való visszaélés tilalma megsértésére utaló bizonyítási eszközről másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a bírói engedélyt harminc napon belül kell beszerezni. A bírói engedély iránti kérelmet legkésőbb a vizsgálati cselekmény lefolytatásától számított harminc napon belül kell előterjeszteni. Utólagos bírói engedély hiányában a bizonyítási eszköz nem használható fel. Az olyan irat, amely az ügyfél védelemhez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során, illetve ilyen kommunikációs célból való felhasználás érdekében keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, feltéve mindegyik esetben, hogy az említett jelleg közvetlenül magából az iratból kitűnik, a versenyfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel. Nem esik az irat ilyen mentesség alá, ha nincs az ügyfél vagy képviselője birtokában, kivéve, ha az érintett bizonyítja, hogy az irat jogellenesen került ki a birtokából, ha az ügyfélnek vagy képviselőjének lehetősége lett volna az irat védettségét biztosítani, de e lehetőséggel nem élt. A vizsgáló jogosult az iratba betekinteni annak megállapítása céljából, hogy az irat mentesség alá tartozására való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e. Ha az érintett személy nyilatkozatával ellentétben a vizsgáló álláspontja szerint az irat nem esik mentesség hatálya alá, az iratot, másolatot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az irat megismerhetőségét. Az iratnak a mentesség hatálya alá tartozásáról a GVH kérelme alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül dönt, az ügyfél meghallgatásával.

Közigazgatási jog II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 624 4

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave