Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog III.

Humán közszolgáltatások igazgatása


A médiarendszerben történő állami szerepvállalás kialakulása

A médiarendszerben történő állami, illetve közigazgatási szerepvállalás a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a sajtószabadság kialakulására vezethető vissza.412 A társadalomban megjelenő gondolatok fóruma és ezáltal elsődleges kontrollja a középkorban az egyház, illetve az általa fenntartott intézményrendszer volt. A XVI. században azonban a reformáció és a könyvnyomtatás megjelenésével az egyház és a vele összefonódó államhatalom már egyre kevésbé tudta keretek között tartani a társadalomban megjelenő véleményeket. Ebben az időszakban az akkor formálódó alkotmányos gondolkodásban, a felvilágosodás által kialakított fogalmi keretek között megjelent a szabad véleménynyilvánítás, valamint a sajtószabadság gondolata. Ennek első rendszerezett filozófiai megalapozását John Milton angol írónál lehet olvasni, aki szerint az ember szabadságot és ezzel együtt felelősséget kapott Istentől, amely abban áll, hogy megfelelően élnie kell ezzel a szabadsággal. Viszont ha a társadalom korlátozza a szólás szabadságát, nem lesz képes önállóan választani a felmerülő lehetőségek közül. A szabadság birtokában azonban az ember képes rátalálni az igazságra.413 Erre rímel a klasszikus angol liberális filozófus, John Stuart Mill gondolata, aki szerint az igazság alapvető érték, és mivel megismerhető, a szabad véleménynyilvánítás korlátozása azzal a kockázattal jár, hogy talán épp az elnyomott vélemény hordozza az igazságot. Márpedig az egyén feladata épp az, hogy képességeit mind jobban kibontakoztassa.414

Közigazgatási jog III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 625 1

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave