Lapsánszky András (szerk.)

Közigazgatási jog III.

Humán közszolgáltatások igazgatása


Gyógyszerek egészségbiztosítási támogatása

Az egészségbiztosításban a szolidaritás elvéből139 következően – bár egyre csökkenő mértékben – a gyógyszerek jelentős részét a rászorultak támogatással vásárolhatják meg, illetve ingyen kapják. A gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásának kérdése három oldalról közelíthető meg, egyrészt a beteg oldaláról, aki a gyógyszert megvásárolja (fogyasztja) és mint minden vásárló lehetőleg a legolcsóbban szeretne ehhez az áruhoz hozzájutni. Másrészt a gyógyszert előállító oldaláról, akinek az az érdeke, hogy a terméke minél nagyobb arányban fogyjon, harmadrészt pedig az állam – biztosítási alapú rendszerek esetében a biztosító – oldaláról, aki a gyógyszer megvásárlásához a támogatást nyújtja. E három szereplő érdekei nagyon eltérőek – még akkor is, ha olykor érdekazonosság is kitapintható –, mert a beteg csak a gyógyulásához feltétlenül szükséges gyógyszert olcsón, minél magasabb támogatással akarja megvenni, a gyártó (forgalmazó) a lehető legnagyobb haszonra kíván szert tenni a termékének eladásából, ezért minél nagyobb támogatás kiharcolásában érdekelt, az állam (biztosító) pedig a lehető legkisebb mértékű támogatás mellett a lehető legnagyobb egészségnyereség elérésében érdekelt. Ennek a bonyolult érdekorientált hálónak a kezelésére szolgál a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatási rendszere, ami európai uniós irányelven alapszik,140 és a közigazgatási jog által részletesen szabályozott. Az Európai Unióban a tagállamok hatáskörében van az adott állam egészségügyi rendszerének megszervezése, ez pedig értelemszerűen az erőforrások elosztására is kiterjed. Ezen erőforrás elosztására is tekintettel a tagállam szabályozhatja – így keretek közzé szoríthatja – a gyógyszerfogyasztást, aminek egyik eszköze a gyógyszerárak meghatározása, de jogosult arra is, hogy feltételeket határozzon meg a gyógyszerek közfinanszírozhatóságához. A közfinanszírozhatóság feltételeinek meghatározása tehát tagállami jogkör, a feltételek között vizsgálható a gyógyszerek költséghatékonysága, hatásossága, eredményessége más gyógyszerhez képest stb.

Közigazgatási jog III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 625 1

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave